Ha 2400 eurót leszurkol az osztrák katonatiszt (ez négy szemeszter ára), akkor különösebb erőfeszítés nélkül doktori címhez juthat a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE). Ezt állítja a bécsi Kurier két újságírója – egyikük, Rainer Fleckl tavaly az év tényfeltáró újságírója lett Ausztriában. Értesülésük szerint az osztrák védelmi minisztérium számos tisztje élt a magyarországi lehetőséggel.

Sőt állítólag az egyetem elvégzését jelző titulust legalább százan így szerezték meg, a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint azonban ennél jóval kevesebben voltak. Magukat megnevezni nem kívánó résztvevők a Kuriernak elmondták, hogy a magyarországi tudományos fokozatok elérése gyakran nem igényelt semmiféle erőfeszítést. Az egyik hallgató például állította az újságnak, hogy egy főtiszt feleségének a karkötőjét kellett volna finanszíroznia, s már hozzá is jutott volna a tudományos ranghoz, amit ezen az áron viszont nem igényelt.

A legtöbb támadás bizonyos Andrea Riemernek jut, aki az osztrák nemzetvédelmi akadémián működő biztonságkutató intézet vezetője. Neki három doktori címe is van, és az egyetlen olyan tudományos káder az osztrák hadseregen belül, aki habilitált, tehát egyetemi tanári fokozatot ért el. Az egyik doktoriját a bécsi közgazdasági egyetemen szerezte, a másik kettőt a volt rektora vesztegetési ügye miatt megtépázott hírnevű Zrínyin, méghozzá alig három év alatt. Hasonló tudományos ranglétrát Ausztriában általában 20 év alatt lehet megmászni.

S bár az osztrák védelmi minisztérium szóvivője, Michael Bauer arra hivatkozik, hogy Magyarországon mások a habilitációs szokások, továbbá az osztrák tanulók saját költségükön végzik a magyar egyetemet, ez tehát magánügy, Riemert mindenesetre egy évvel az után nevezték ki az intézet élére, hogy a tudományos címeihez hozzájutott. A HVG megkeresésére az osztrák tárca helyettes szóvivője azt mondta, hogy a ZMNE titulusait elismerik a nemzetközi tudományos életben, így a minisztériumnak sincs oka kételkedni benne.

A magyar HM pedig azt fejtegette, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően, a Magyar Akkreditációs Bizottság által engedélyezett módon, és az ellenőrzése mellett jár el a HM-alapítású, ám a jövő évtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe olvadó Zrínyi. Azt a kérdésünket ugyanakkor megválaszolatlanul hagyták, hogy terveznek-e valamilyen lépést a Kurier-cikk nyomán, akár ottani viszonválaszt, akár budapesti vizsgálatot.

A bécsi újság két további tisztet is néven nevez a magyar nemzetvédelmi egyetemen tanulók közül. Mindketten miniszteri tanácsosok, és ehhez az osztrák állami ranghoz mindketten Budapesten szerezték meg a PhD (filozófia doktora) fokozatot. Különösen a magát vendégprofesszornak tituláló Rüdiger Stix személye érdekes, ő saját közlése szerint hat szemesztert végzett Magyarországon, és 2-3 havonta jelent meg a magyar egyetemen. A Kurier cikke állítja, hogy Stix – aki a szélsőjobboldali Szabadságpártban kezdte politikai karrierjét, majd egy szakadás nyomán több társával a jobboldali Néppártba lépett át, s annak jelenleg is tagja – szervezte az osztrák tisztek tudományos előrejutását.

Andrea Riemer igazgatója egy úgynevezett doktori tanácsi programnak is, melyet az osztrák nemzetvédelmi akadémia és a ZMNE hozott létre. „Ez a program 2007-ben indult, felülvizsgálatára ez év végén kerül majd sor” – hangoztatja az osztrák védelmi minisztérium közleménye. A Der Soldat független osztrák katonai újság júniusban cikket szentelt a magyarországi tanulási lehetőségeknek, beszámolva arról, hogy az együttműködés a tudományos doktori fokozat megszerzését célozza, jóllehet nem akarja a tiszteket mindenáron úgy terelni, hogy a tudomány váljék foglalkozásukká. A hat szemeszterből álló tanulás nyelve angol, a képzés elkezdéséig három tudományos publikációt kell felmutatni.


A többi doktorandusznak is egyébként – ha a „hivatalos” utat betartja – számos akadályt kell vennie, mielőtt kézhez kapja az okmányt. A hároméves képzés távoktatásban folyik ugyan, de félévente bizottság előtt vizsgázniuk kell, dolgozatukat két opponens is olvassa, a sikeres úgynevezett munkahelyi védés – nyilvánosan zajló kvázi előszűrő – után a védés héttagú bizottság előtt, szintén nyilvánosan zajlik. Persze kérdés, hogy e feltételeket mennyire vették komolyan az egyetemen. Azt az osztrák lap sem állította, hogy kenőpénzért osztanák a zrínyis okleveleket, csak azt, hogy különösebb erőfeszítés nélkül meg lehet szerezni azokat.

A bécsi lap egyik anonimitást kérő informátora – aki a karkötős sztorit is emlegette – a Budapesti Corvinus Egyetemen tanító és a Zrínyi doktori védésein is részt vevő, Magyarországon médiacelebritásnak számító Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt nevezte meg, mint aki mindkét intézményben szívesen fogadja az osztrák tiszti hallgatókat. Riemernek és Stixnek – utóbbi egyébiránt ma már tagja a Zrínyi doktori tanácsának is – ő volt a témavezetője a ZMNE doktori képzésén.

A Nógrádi patronálta Riemer és Stix voltak az első „kísérleti nyulak”, akik a magyar katonai egyetemen a tudományos továbbképzési programban részt vettek. Nógrádi szerint már csak azért is, mert Ausztriában nincs a katonai tudományokban doktorképzés. Az ő sikeres szereplésüket követően évente további három-négy kiválasztott osztrák tiszt (jelenleg a három évfolyamon összesen tíz) tanul a Zrínyin (vagyis nem százan, ahogyan a Kurier állította). Azt a kérdést ellenben válasz nélkül hagyta a HM, hogy mekkora az osztrákok aránya a többi külföldihez képest. A HVG kérdésére a bécsi minisztériumban tanácsosi rangban dolgozó, jogi doktorátussal is rendelkező Stix azt mondta, hogy a doktori cím megszerzése Ausztriában semmiféle előnnyel nem jár, sem a karrierlétrán nem visz feljebb, sem a fizetést nem emeli.

Stix egyébként a magyarok legrégibb kapcsolata: még a nyolcvanas évek végén kommendálta az akkor harmincas éveiben járó osztrák biztonságpolitikust vendégelőadónak a Corvinus-előd Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem akkori dékánja, mai rektora, Mészáros Tamás – emlékezik vissza Nógrádi a HVG-nek. Az ifjú osztrák tiszt olyan jó benyomást keltett, hogy később baráti viszony alakult ki a két biztonságpolitikus között, s Stix jelenleg is vendégelőadó a Corvinuson.

Nógrádi kérdésünkre állította, hogy a 2007-től a Zrínyin folyó közös osztrák–magyar doktori képzésre neki nincsen rálátása, azt a korábbi vezérkari főnök, Szenes Zoltán vezényelte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel szakterületén ő az egyik legjobb németes – anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet –, kézenfekvő volt, hogy ő tutorálja az osztrákokat, akik közül a cikkben említett tisztek „briliáns dolgozatokat” produkáltak, olyanokat, amelyek bárhol máshol hasonló (summa cum laude) minősítést kapnának, sőt némelyik akadémiai nagydoktorinak is megfelelne.

A két biztonságpolitikus további együttműködésre készül: Stix oktatási igazgató lesz a tervek szerint másfél év múlva induló burgenlandi Európai Egyetemen, s az uniós pénzből az osztrák–magyar–szlovák hármas határ közelében lévő Battyhány-kastélyba tervezett intézmény rektorhelyettesi állása Nógrádit várja (Stix óvatosabb tájékoztatása szerint őket jelölték a posztra). Az idén februártól szerveződő intézménynek uniós akkreditációra lesz majd szüksége, s ha minden a tervek szerint halad, 2013 őszén emelkedik magánegyetem rangjára, a tandíj pedig szemeszterenként a hírek szerint 3500–4000 euró lesz. Stix a HVG-nek elmondta, hogy az egyetem nem katonatisztekre alapoz, bárki jelentkezhet, aki megfelel a felvételi követelményeknek.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS, RÁDI ANTÓNIA
HVG