„Hacsak a hagyományos egyetemek nem tesznek valamit, az online oktatás teljesen átveheti az oktatásban betöltött szerepüket” – vizionálta néhány hónappal ezelőtt a The Telegraph egyik belső bloggere, Adrian Hon. Szerinte ugyanis tarthatatlan az a helyzet, hogy miközben nap mint nap több ezer diák súlyos összegekért „unatkozik” középszintű előadásokon, addig a világ minden tájáról több millió ember követheti nyomon a leghíresebb professzorok kiemelkedő színvonalú előadásait az internet segítségével – teljesen ingyen.

Otthon, párnák közt

A klasszikus e-learningen túl a világháló még rengeteg lehetőséget rejt – erre a felsőoktatási intézmények is kezdenek rájönni. Legyen szó toborzásról vagy reklámról, oda kell menni, ahol a fiatalok vannak: a videómegosztókra és a közösségi oldalakra. Egyeteme válogatja, hogy csak tudományos érdekességeket, előadásrészleteket, vagyis reklámanyagokat, esetleg nyitott előadásokat, netán egész tanórákat, teljes tananyagot töltenek fel a netre. Utóbbi kettő az, amelyek a blogger Adrian Hon szerint átvehetik a hagyományos egyetemek szerepét, itthon viszont ez még ritka. Általában nem az egyetemi vezetőség, hanem egy-egy lelkes oktatónak vagy hallgatói csoportnak köszönhetően kerülnek fel a tanórák a világhálóra.

„Az online anyagok feltöltésének elsődleges célja nyilván a képzések népszerűsítése, de sokan felismerték azt is, hogy a szakmai közvélemény formálásához már nem elég hatékonyak a hagyományos egyetemi módszerek. Egy tudományos újdonság bemutatása az egyetem falai között, amelyre kizárólag a folyosón kihelyezett plakátról lehet információt szerezni, ma már halálra van ítélve. Figyelembe kell venni, hogy prospektusok átböngészése helyett a diákok egyre inkább saját maguk szerzik be az továbbtanulási ismereteket az interneten fellelhető vélemények és információk alapján" – mondta Beke János, a Szent István Egyetem rektorhelyettese a neten közétett előadásanyagokról.

Az egyetemi előadások publikálására a közelmúltban külön gyűjtőoldalak jöttek létre. A YouTube/EDU-n és az Academic Earth-ön a legnevesebb intézmények, például a Harvard, a Berkeley, a Cambridge előadásaiból is válogathatunk. A témák a politikától kezdve a szélenergia hasznosításának problémáin keresztül egészen az űrhajózásig terjednek, és nagy részük messze túlszárnyalja a home videók csapnivaló színvonalát: profin rögzített és vágott anyagokról van szó, amelyek legérdekesebbjeit a számláló szerint már több százezren is megnézték. Hasonló a Massachusetts Institute of Technology (MIT) OpenCourseWare több száz, bárki által ingyenesen elérhető kurzust kínáló programja. Anyagai jegyzetek, sillabuszok, kiegészítő PDF-ek, videók és audiók formájában érhetők el.

Ha nem is pont ilyen formában, de a magyar egyetemek anyagai is egyre nagyobb számban jelennek meg a neten: általában valamelyik videómegosztón vagy saját weboldalaikon. A Közép-Európai Egyetem (CEU) tanórákról nem, de a legtöbb nyilvános előadásáról rendszeresen készít felvételeket, amelyeket aztán teljes terjedelmében vagy lerövidítve töltenek fel az egyetem oldalára, illetve saját YouTube-csatornájára. Farkas Katalin, az intézmény rektorhelyettese elmondta, egyik céljuk a hallgatók toborzása, de az is fontos szempont, hogy a CEU-s előadások iránt érdeklődő közönség egy internetkapcsolattal bárhonnan szerezhessen információt az egyetemen folyó tudományos életről. A videókat egy kétszemélyes stáb készíti, az általuk feltöltött anyagokat eddig mintegy 56 ezren nézték meg.

A gödöllői Szent István Egyetemen már a nyolcvanas években rögzítettek előadásokat – akkor még videószalagra, de nem kapott visszhangot, mert a vágatlan előadások túlságosan hosszúak és személytelenek voltak. A közelmúltban elsőként a Gépészmérnöki, majd a Mezőgazdasági- és a Környezettudományi Kar is megjelent a neten, de egyelőre inkább a CEU-hoz hasonlóan ismeretterjesztő, toborzó, reklámcéllal.

Az online közösségnek köszönhetően az izgalmas, újszerű megközelítésekkel dolgozó előadók törvényszerűen nagy ismertségre tehetnek szert. Valószínűleg a Harvard tanárát, Michael Sandelt egyetlen jogászhallgatónak sem kell bemutatni. A professzor igazságügyi filozófiai előadásai annyira keresettek, hogy anyaintézményének weboldalán már saját aloldala, előadói Facebook-profilja van, előadásai közül pedig nem egy haladta meg a háromszázezres nézettséget. Hasonlóan népszerűek a Yale-en tanító Benjamin Polak játékelméleti órái vagy a MIT-es Walter Lewin fizikaórái, de magyar példáért sem kell messzire mennünk, elég, ha beütjük a keresőbe Dén Gábor nevét (lásd keretes írásunkat).

Akadály a szerzői jog?

A tanórák, egész tananyagok rögzítését és közzétételét több dolog is nehezíti. Az egyetemi oktatóanyagok féltése és a szerzői jog kérdése éppen annyira, mint az attól való félelem, hogy a diákok nem fognak bejárni az órára, ha azt neten is megnézhetik.

Nem lehet elítélni az oktatót, ha szerzői jogaira hivatkozva utasítja el a felvételt. Aki részt vett már tartalomfejlesztésben, tudja, milyen jelentős munkát kell befektetni egy-egy tananyag színvonalas összeállításához. Beke János rektorhelyettes szerint természetes, hogy senki sem látja szívesen vissza a maga által „kiizzadt” előadásanyagot mondjuk egy másik intézmény oktatójának anyagában, mindenféle hivatkozás vagy forrásmegjelölés nélkül. „A helyzet bonyolult, mert az egyetemi előadások túlnyomó többsége a szakmai közvélemény által elfogadott ismeretek közlésére alapoz, vagyis a közreadott anyagoknak tartalmilag kisebb hányadát érinti a szerzői jog, sokkal inkább a feldolgozás módszerét” – mondja. Érthető, hogy ha valamelyik oktató csak így egyezik bele, a szerzői jogvédelem meghatározása és érvényesítése ilyen helyzetben szinte lehetetlen. Inkább meg sem próbálják.

„Az előadások rögzíthetősége a személyiségi jogok miatt valóban tanárfüggő. Az eddigi online tananyagok esetében a szerzők általában ragaszkodtak a szerzői és tulajdonjoghoz. Erről mindig külön megállapodás szükséges” – mondta Tóth Magdolna, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese. Az intézményében számos online segédanyag készül folyamatosan, de az órai előadások megosztása még itt is várat magára: „Az előadásokról készített videófelvételek közzététele inkább csak PR célokat szolgálnak” – tette hozzá. Szerinte különösen a power pointos vetítésekkel megtoldott előadások videó formájában nem igazán élvezhetőek, ezért inkább arra szeretnék ösztönözni a diákokat, hogy személyesen vegyenek részt az órákon.

Egy alulról jövő kezdeményezés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly szeptemberben élesedett az egyetemi előadásokat összegyűjtő videós aloldal, amelyet a BME Egyetemi Hallgatói Képviselete, vagyis maguk a hallgatók igazgatnak az anyagi hátterét is beleértve. A tárgyakat és az oktatókat félévente választják ki, de a videók vágását is diákok végzik. „Nálunk sajnos sokan úgy gondolják, hogy az egyetem reklámértéke a saját története és híre, így nem is nagyon kell a jó márkának reklám, sőt ha lehetne, csak belső használatra készülne minden órai jegyzet, diasor vagy éppen  videofelvétel. Éppen emiatt folyamatosan küzdünk azért, hogy minél több előadást vehessünk fel, de sajnos a kezdeti lelkesedés csökkent az oktatók részéről" – mondja Kerkay Péter, EHK-képviselő, a videós oldal jelenlegi felelőse.

„A Műegyetem legtöbb oktatott szakán piacvezető, hazai viszonylatban a legjobbnak számít. Más felsőoktatási intézményekben sajnos rendszeresen megjelennek az említett piacvezető szakok  fejlesztései, szakmai-tudományos innovációi. Ez a kollégák egy részét arra a következtetésre juttatta, hogy az egyetem szellemi tulajdonának, saját erőfeszítéseinek védelmében nem hozza nyilvánosságra az előadásvideókat” – magyarázta Szabó Tibor, a BME főtitkára.

Ugyanakkor hozzátette, az egyetemi vezetőket, köztük a hallgatói képviselőket is tömörítő értekezlet már többször támogatásáról biztosította a projektet. Az előadásvideók készítése más programokon, például az MBA képzésben évek óta gyakorlat. Szerinte a Műegyetemi Állásbörzének és a Nyílt Napnak, valamint annak, hogy az itt diplomát szerzettek átlagkeresete már pályájuk elején meghaladja a szellemi foglalkozásúak átlagát, nagyobb reklámértéke van. Az oldal jelenleg 28 tantárgy teljes előadássorozatát tartalmazza, mind a nyolc karról a dinamikától a számvitelig, tantárgyanként általában 14 vagy 28 előadást. Az ötletadó elsősorban a MIT volt, a cél pedig a hallgatók támogatása, egyes tárgyaknál ugyanis sokat segíthet, ha az előadást többször is meg lehet nézni.

Nagy Melinda