Áll a bál az egyetemeken: szalonnával és savanyúsággal tiltakoznak a diákok

Több mint huszonötezer romániai egyetemista és főiskolás tüntetett hétfőn Bukarestben, Temesváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen – a hallgatók a decemberben elfogadott új oktatási törvény ellen tiltakoztak, amely kizárja őket a felsőoktatási intézményeket vezető szenátusokból. Ukrajnában is demonstrálnak a diákok, ott az oktatási miniszter távozását és az új felsőoktatási törvény tervezetének visszavonását követelik.

  • Eduline

A romániai hallgatók hétfőn fehér karszalagot viseltek, kedden lepedőket terítenek az erkélyekre a tiltakozás és a diákok közti szolidaritás jeleként. „Többször jeleztük az új jogszabállyal kapcsolatos problémánkat az oktatási minisztériumban, ahogy az államfő hivatalában is, de semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, éppen ezért tiltakozásba kezdünk” – áll a tüntetést szervező Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének közleményében. A demonstrálók szerint a hosszas vita után elfogadott új oktatási törvény teljesen kizárja őket az egyetemeket, főiskolákat irányító szenátusból, ráadásul a rektorválasztáson sem vehetnek részt.

A hallgatói szervezetek március 7-től határozatlan ideig tüntetnek a tárca épülete előtt, emellett csütörtökön zakuszkát, savanyúságot, szalámit és szalonnát tartalmazó csomagot küldenek az oktatási minisztériumba – így illusztrálva a szüleitől csomagot kapó diák életkörülményeit. A kolozsvári egyetemisták kedden csatlakoznak a tüntetéssorozathoz, péntekre szerveznek nagyobb megmozdulást.

Ukrajnában és Romániában is az új oktatási törvény ellen tüntetnek a hallgatók
rferl.org

Ukrajnában is áll a bál

A kijevi parlament előtt is tüntettek a hallgatók, dobolással és jelszavak skandálásával követelték Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter távozását. Mások táblákat emeltek a fejük fölé "Ingyenes oktatás - mindenkinek", "Az élősködő képviselők nem hagyják élni a diákokat" és "Ha nincsenek diákok - nincs jövő" felirattal.

Az egyetemisták az elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete ellen tiltakoztak, a diákszervezetek szerint ugyanis a jogszabály megszüntetné az ingyenes oktatáshoz fűződő jogot: a tervezet alapján az eddiginél jóval többet fizetnének egy-egy szemeszterért a költségtérítéses képzésben részt vevők, a hallgatói önkormányzatok pedig a jövőben nem kapnának anyagi segítséget a működéshez a felsőoktatási intézményektől.

2010 végén a brit és az olasz hallgatók is tüntettek: december 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, az egyetemisták és főiskolások a tandíjak felső határának emelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is. Olaszországban is többször utcára vonultak a diákok - ők a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen demonstráltak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott. 2010 legnagyobb egyetemi botrányairól itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.