Jogosan kérnek nyelvvizsgát a hallgatóktól az egyetemek?
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
| Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Pedig a diploma megszerzésének már 1996 óta feltétele a nyelvvizsga. A legtöbb alapszakon egy középfokú vizsgát kell tenni a harmadik év végéig, a mesterképzésben pedig gyakran felsőfokú vagy szakmai bizonyítványt kell szerezniük a hallgatóknak – ez azonban képzési területenként és intézményenként is változhat. A levélíró panasza Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint azért nem lehet jogos, mert „korábban is léteztek rövidebb, illetve hosszabb időtartamú képzések – sőt ma is léteznek, ilyen például az egységes orvosi képzés”.
Jobb híján: oklevél helyett igazolás
Sok hallgató számára nem egyértelmű, hogy a nyelvvizsgát a záróvizsga előtt vagy az után kell-e bemutatni. Mivel záróvizsgára azok a hallgatók bocsáthatók, akik abszolutóriumot szereztek, vagyis eleget tettek a szakuk által előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek, a felsőoktatási intézmények nem tehetik kötelezővé a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását az államvizsga időpontja előtt.
Diplomaosztó: aki nem szerez nyelvvizsgát, nem kaphat oklevelet
Azok, akik a záróvizsgájuk időpontjáig nem szereztek nyelvvizsgát, igazolást kaphatnak az intézményüktől. „Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csak tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét” – írja 2009-es beszámolójában Aáry-Tamás Lajos.
| Egy főiskolai hallgató arról érdeklődött, hogy megszabhatja-e a felsőoktatási intézmény, melyik idegen nyelvből kell nyelvvizsgát szerezni. Az ombudsman szerint ilyen esetben mindig érdemes megnézni a szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló dokumentumokat, amelyek azt is tartalmazzák, milyen nyelvvizsgát fogad el a felsőoktatási intézmény. Ha ebben több idegen nyelv is szerepel, a hallgató - ezek közül - szabadon választhat. |
Több hallgató is érdeklődött az oktatási jogok biztosánál, a felsőoktatási intézmények szabhatnak-e határidőt a nyelvvizsga megszerzésére. A válasz egyértelműen nem: a hatályos felsőoktatási törvényben nincs ilyen időkorlát, és az egyetemek maguk sem rendelkezhetnek másképp.
Negyven év felettiek és fogyatékkal élők: más szabályok vonatkoznak rájuk
A jelenlegi szabályozás szerint nem kell nyelvvizsgát szerezniük a diplomájuk megszerzéséhez azoknak, akik az egyetemi tanulmányaik megkezdésének évében betöltötték a negyvenedik életévüket – ez a rendelkezés azonban utoljára a 2015-2016-ban záróvizsgázókra vonatkozik majd.
| Egy hallgató azzal a panasszal fordult az oktatási jogok biztosához, hogy bár életkora miatt már nem kell a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát tennie, a felsőoktatási intézmény által kötelező tanegységként meghatározott szakfordítás kurzust el kell végeznie. Az ombudsman szerint a felsőoktatási jogszabályok nem tiltják, hogy szakfordítást kötelező tanegységeként jelöljön meg azok számára is, akik nem kötelesek nyelvvizsgát szerezni a záróvizsgáig. |
A fogyatékkal élő egyetemi hallgatókra speciális szabályok érvényesek: az ő esetükben a nyelvvizsga bemutatása nélkül is jár a diploma. A fogyatékosság típusát, mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát persze minden esetben szakvéleménnyel kell igazolni, a mentességre pedig csak akkor van lehetőség, ha a hallgató erre a szakvélemény alapján jogosult.
eduline
