„Semmilyen korlát nincs, ha valaki törlődik a hallgatók névsorából, ismét jelentkezhet. Ilyenről nem is volt szó, ez valamilyen téves vagy rosszindulatú interpretáció (…) Arról van szó, hogy aki négy sikertelen vizsgát tesz ugyanolyan kódszámú tantárgyból, az automatikusan törli magát a hallgatók névsorából. De azután állampolgári jog, hogy ő jelentkezhet ismét, akár ugyanarra a szakra is” – december 16-án még így válaszolt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a TV2 Mokka című műsorában arra a kérdésre, hogy milyen következményei lesznek annak, ha egy hallgatót tanulmányi okok miatt bocsátanak el valamelyik egyetemről vagy főiskoláról (a kérdés és a válasz a videó 9. percénél).

Az új felsőoktatási törvény tervezetének - szerkesztőségünk birtokába jutott - január 4-i verziójában ezzel szemben már az szerepel, hogy „a felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára – amelyről elbocsátották – felvételi kérelmet nem terjeszthet elő". Vagyis aki például az ELTE biológia szakára jár, de az egyik tantárgyból négyszer is elégtelent kapott, az ország egyetlen természettudományi karának biológia képzésén sem folytathatja tanulmányait.

Vizsgalehetőségek: nem közeledtek az álláspontok

A novemberben bemutatott törvénytervezetben – a korábban kiszivárgott változatokkal ellentétben – nem szerepelt a vizsgalehetőségek korlátozása, a szövegben mindössze az állt, hogy külön jogszabály határozza majd meg a képzéssel és a vizsgákkal kapcsolatos részleteket, valamint a szakok képzési és kimeneti követelményeit. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának akkori elnöke novemberben az Eduline-nak úgy nyilatkozott, az oktatási államtitkárság valószínűleg így akart megszüntetni egy frontvonalat. „Az új felsőoktatási törvény ellen tiltakozó Facebook-csoportból is ez váltotta ki a legnagyobb felháborodást. Valószínűleg a tanácsadók úgy gondolták, hogy ha ezt kiveszik a vitaanyagból, akkor könnyebb lesz elfogadtatni a többi elemet” – mondta.

A törvénytervezet január 4-i változata már részletesen szól az utóvizsgák számáról. „A vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhat, a negyedik vizsga letétele – külön kérésre – szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is” – áll a szövegben. Az oktatási államtitkárság a négyszer sikertelenül vizsgázók mellett azoknak is megszüntetné a jogviszonyát, akik félévenként kevesebb mint tizenöt kreditet szereznek meg.

Négy, hat, nyolc lehetőség - hány utóvizsgát engedélyeznek az egyetemek?

A jelenlegi felsőoktatási törvény a javítóvizsgákkal és a tantárgyfelvételekkel kapcsolatban intézményi autonómiát biztosít, a szabályozás azonban nemcsak intézményenként, de karonként is eltérő lehet. A SOTE-n három tantárgyfelvételt és három pótvizsgát engedélyeznek, karonként változik viszont a szabályozás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ennél jóval rugalmasabb a Debreceni Egyetem szabályozása: vannak olyan karok, ahol korlátlan a vizsgaalkalmak száma, míg bizonyos képzési területeken az államilag finanszírozott hallgatók háromszor vehetik fel ugyanazt a tantárgyat és hatszor pótvizsgázhatnak, míg a költségtérítéses képzésen négy tárgyfelvétel és nyolc utóvizsga engedélyezett. A Debreceni Egyetem 2009-es adatai szerint egyébként hallgatók 22 százaléka vette már fel többször ugyanazt a tárgyat, az egyes karok és képzési területek között azonban nagyon nagy különbség van: míg a műszaki szakokon a hallgatók 42 százaléka, addig a bölcsészeknél tíz, a zeneművészeti karon pedig mindössze négy százalék kért tantárgyújrafelvételt.

Némileg eltér a Budapesti Műszaki Egyetem szabályozása, ahol a legfontosabb mérce a már említett, évi 30 kredit teljesítése. Nem korlátozzák ugyanakkor a tantárgyfelvételek és a vizsgalehetőségek száma – pótvizsgát vagy tantárgyújrafelvételt azonban csak az kérhet, aki félévente legalább 15 kreditet megszerez.

Bár a jelenlegi szabályozás értelmében a tanulmányi okok miatt elbocsátott hallgatók felvehetők ugyanannak a karnak ugyanarra a szakára, az egyetemek többségében nem örülnek ennek a lehetőségnek. A Debreceni Egyetemen elsősorban a tandíjtartozás miatt van szükség az elbocsátásra, de előfordult már, hogy valaki egy fegyelmi eljárás után kezdte újra a tanulmányait az intézményben. Jobbágy Ákos, a BME oktatási igazgatója elmondása szerint náluk évente körülbelül száz, korábban elbocsátott hallgató kerül vissza a rendszerbe. „Ez a húszezres hallgatói összlétszámhoz képest elhanyagolhatónak tűnik. De az erre vonatkozó szabályunk megkerülhetősége mindenképpen rossz példa. Azt, hogy az első évet követő ellenőrzés után ilyen nagy arányban bocsátunk el hallgatónak, alapvetően jónak tartom, hiszen az egyetemnek és a társadalomnak is jó, ha egy hallgatóról hamar kiderül, hogy rosszul választott” – mondja.

eduline