Vesztegetési botrány a Pécsi Tudományegyetemen

Július óta a Pécsi Tudományegyetem gazdasági főosztályának dolgozói kénytelenek „tisztasági nyilatkozatot” tenni, vagyis írásban is vállalniuk kell, hogy nincsenek kétes pénzügyeik. Az egyetem rektora szerint erre a tavasszal kipattant, többször „BKV-típusú történetnek” nevezett vesztegetési botrány miatt van szükség: a Nemzeti Nyomozó Iroda feltételezései szerint egyes egyetemi dolgozók pénzért juttattak előnyhöz vállalkozókat.


Összesen huszonhárom ember ellen indítottak eljárást, a letartóztatottak között van a PTE gazdasági igazgatója, informatikai igazgatója és egyik tanácsadója – ők a karácsonyt is rács mögött töltötték, a bíróság ugyanis további három hónappal hosszabbította meg előzetes letartóztatásukat, mert „továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, illetve a tanúk befolyásolásának veszélye”.

A Pécsi Újság információi szerint Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese is belekeveredhetett a pécsi vesztegetési ügybe – a hírportál azt állítja, a professzort hűtlen kezeléssel gyanúsítják, mert a jelek szerint közreműködött egy fiktívnek tűnő tanácsadói szerződés megkötésében. Az információt eddig sem a rektorhelyettes, sem a Nemzeti Nyomozó Iroda nem erősítette meg.  

Bajba került a Harsányi János Főiskola

2010 közepén a Harsányi János Főiskola művészeti szakos hallgatói kerültek bajba. A felsőoktatási intézmény nem biztosította a képzésekhez szükséges eszközöket: a keramikus szakon például nem voltak korongok, a festő-nyomó szakosok csak egy gépen tudtak dolgozni, az elektronikus ábrázolás képzésen részt vevők számára pedig nem biztosítottak megfelelő számítógépeket.

A főiskola vezetősége „átmeneti állapotnak” nevezte a helyzetet, és a 2009/2010-es tavaszi szemeszter elejére ígérte az eszközök beszerzését – ez azonban nem történt meg, sőt a Metropol információi szerint a Művészetközvetítő Intézetet olyan épületbe akarták költöztetni, ahol az oktatók szerint nem voltak megfelelőek a körülmények. A tanárok már áprilisban felmondtak, a gyakorlati órákat tömbösítve tartották meg. A hallgatók ügye azóta megoldódott, őket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vette át, az Oktatási Hivatal azonban vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Kiverte a biztosítékot a hallgatóknál az új felsőoktatási törvény tervezete

Bár az oktatási államtitkárság csak november 4-én mutatta be az új felsőoktatási törvény tervezetét, a koncepció már október közepén éles vitát váltott ki – a hallgatóknál elsősorban a vizsgalehetőségek számának csökkentése, a hallgatói képviselet jogainak szűkítése és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele verte ki a biztosítékot, ezért október 22-én létrehozták tiltakozó Facebook-csoportjukat, amelyhez néhány nap alatt 17 ezren csatlakoztak.


Bár a nyilvánosságra hozott törvénytervezetből végül kimaradt a vizsgalehetőségekre vonatkozó passzus, a közösségi oldalon létrehozott csoport támogatóinak száma két hónap alatt 53 ezerre nőtt – ezernégyszázan pedig már most jelezték, hogy részt vesznek a március 16-ra tervezett hallgatói tüntetésen.

Időközben létrejött az ellencsoport is: egyelőre hatvanhárman csatlakoztak az új felsőoktatási törvény tervezetének legfőbb irányait támogató Facebook-csoporthoz, amelyet a vitairat bemutatása után egy héttel, november 11-én hoztak létre a közösségi oldalon. „Több ezer egyetemista tiltakozik a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. Itt az ideje, hogy az ellentábor is hangot adjon véleményének. Nem mondjuk, hogy a „nem hivatalos tervek” minden pontja életképes, de a tervezetből kiolvasható irányzék mégis helyes. A felsőoktatás jelenlegi színvonala és formája ugyanis tűrhetetlen” – áll az oldalon.

Tandíjvita és sorozatos diáktüntetések Nagy-Britanniában

December 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, ahol a tandíjak felső határának emelése ellen demonstráltak egyetemi és főiskolai hallgatók: a megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is - a herceg és felesége azonban nem sérült meg.


A brit parlament alsóháza december elején fogadta el az egyetemi tandíjak felső határának drasztikus emeléséről szóló kormányzati indítványt - annak ellenére, hogy a törvényjavaslat ellen nemcsak az ellenzéki pártok és a hallgatók, hanem több kormánypárti képviselő is tiltakozott. A döntés lényege, hogy 2011-től bármelyik állami felsőoktatási intézmény kérhet kilencezer fontos, vagyis körülbelül hárommillió fontos tandíjat: eddig a költségtérítés felső határa 3290 font, vagyis nagyjából egymillió forint volt.

Az egyetemi tandíjakat Nagy-Britanniában nem a tanulmányok ideje alatt fizetik a hallgatók, hanem utólag kell törleszteniük, de akkor is csak abban az esetben, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő diplomás alkalmazottak átlagfizetésének megfelelő 21 ezer fontot, átszámítva hétmillió forintot. A tüntetéseket szervező brit országos diákszövetség (NUS) szerint a felső tandíjhatár emelése miatt a diplomások több tízezer font adóssággal kezdik majd pályafutásukat.

Zavargások Olaszországban: több tízezer oktató veszítheti el az állását

Olaszországban is többször utcára vonultak az egyetemisták novemberben és decemberben – igaz, ők nem a tandíj emelése, hanem a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen tiltakoztak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott.

A szicíliai nagyvárosokban a hallgatók kővel dobálták meg a rendőrségi épületeket, kukákat gyújtottak fel, és összecsaptak a biztonsági erőkkel, néhányan könnyebben megsérültek. Nápolyban a tüntetők egy időre megszállták a vasúti síneket, és hulladékhegyeket gyújtottak fel. Milánóban az állami egyetem környékén a tiltakozók nekimentek az egyenruhásoknak, majd a közlekedést is megzavarták.


A szenátus kétnapos vita után, december 23-án fogadta el a reformot – 161 igen és 98 nem szavazat mellett. A hallgatók és a felsőoktatási dolgozók így már csak Giorgio Napolitano olasz államfőben bízhatnak, aki még megtagadhatja a dokumentum aláírását. A tiltakozók levélben fordultak hozzá. „Ha aláírja a Gelmini-törvényt, azzal megsemmisíti az oktatáshoz való jogot, amely az alkotmány egyik alapvető pillére” – írták.

A megszorítások miatt csökkentik az egyetemi szakok és karok számát, a kisebb intézményeket összevonják, és több tanszéket bezárnak. Több tízezer felsőoktatási dolgozót bocsátanak el, a tervek szerint csak minden ötödik nyugdíjazott professzor után vehetnek fel új oktatót az egyetemek és főiskolák.

eduline