Véget ért a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Látogató Bizottságának három napos látogatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Bizottság munkájáról, az egyetem intézményeinek, menedzsmentjének közreműködéséről kérdeztük Prof. Dr. Szabó János DSc rektort.
Mi mindenre terjedt ki a Látogató Bizottság vizsgálódása?
A szokás az, hogy az Akkreditációs Bizottság az egyetem minden működési területének áttekintésére jogosítványokat ad a Látogató Bizottságnak. Ennek a kérdései, a vizsgálódás területei, szempontjai szabályokban lefektetett elvárások, minden felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban hasonló logikájú áttekintési kötelezettség van megfogalmazva. Nem történt másként a mi esetünkben sem.
Miért most kerül sor az akkreditációra?
Minden felsőoktatási intézmény számára legkésőbb 8 évenként kötelező a mérlegre tétel. Az oktatási kormányzat ezt a kontrollt tartja működésben, hogy a felsőoktatás minőségbiztosításának eleget tegyen.
A legkésőbb 8 évenként megfogalmazás azt jelenti, hogy rövidebb idejű akkreditációk is vannak?
Tudni kell hogy a MAB döntése, olyan esetekben, amikor az állapotok, a perspektívák és a hozzájuk kapcsolódó stratégiák csak részben felelnek meg az általuk érvényesített elvárásoknak, akkor adhatnak ennél rövidebb idejű akkreditációt, feladatokkal egybekötve, amely a menedzsment számára fejlesztési irányokat jelent. Adhatnak 1, 3 vagy 5 éves akkreditációt is. A maximális, 8 évre kapott akkreditáció azt jelenti, hogy mind az állapotokban, mind a perspektívákban, mind a hozzájuk kötődő intézményi tudatosságban, tehát a menedzsment stratégiai gondolkodásában a helyzeteket és az irányokat helyükön valónak találják a vizsgált felsőoktatási intézménynél.
Hogy alakul ki egy ilyen döntés, és mi mindennek az alapján?
Mivel az oktatási kormányzati döntések az egyetemi szférában mindenütt a demokratizmuson alapulnak, ehhez felhasználják az intézmények legszélesebb körű véleményeinek összesítését, és felhasználják a védelmi kormányzat döntéshozó testületeinek közös bölcsességét is. Maga a Látogató Bizottság, amely a mi esetünkben 7 főből állott, megfelelő helyszíni kutakodást követően csak javaslatot tesz egy meglehetősen részletes, eleve kutatási kérdésekkel felparcellátozott, kidolgozó munkát követően a MAB-nak. A MAB hoz döntést vita és nyilvános tárgyalást követően. Nálunk is, mint más felsőoktatási intézményekben, az intézmény akkreditációs önértékelése képezi a vizsgálódás kiinduló-pontját. A több kötetben és azok mellékleteiben készített önértékelés: mintegy 1.000 oldalnyi anyag, táblázatokkal, statisztikákkal, elemzésekkel, értékelésekkel ellátott önértékelés, amely olyan rendszerezéssel készült, amit az akkreditációs okmányok előírnak.
Ezt követi maga a látogatás. A látogatás során azt nézik meg, hogy az önértékelésben foglaltak teljesülnek-e, megfelelnek-e a valóságnak. Ennek a módszertana a megfelelő területek vezetőivel történő megbeszéléses tisztázás, illetve a különböző okmányokba való betekintés, és a lehetőségek szerint beletartozik a vizsgálódásba az adott témákban akár az ellenérdekelt felek kikérdezése is.
Alapvető feladat volt, most a bizottság látogatása során, hogy az egyetem oktató-kutató állományának, vezető adminisztratív menedzsmentjének és az egyetem hallgatóinak a kikérdezése megtörténjen. Emellett a Látogató Bizottság arra is hangsúlyt helyezett, hogy az egyetemet körülvevő kapcsolati térben helyet foglaló intézmények vezetőit, elsősorban az oktatások, kutatások megrendelőit, tehát a vezérkart, a titkosszolgálatok, a rendvédelmi szervezetek vezetőit stb. megkérdezzék.
Hogy sikerült maga a látogatás?
A Látogató Bizottság részletes forgatókönyv alapján végezte a munkáját, amely ismert volt előttünk is. Az egyetem vezetése a lehető legzökkenőmentesebb munkavégzés érdekében szervezte meg azok rendelkezésre állását, akikre a vizsgálat érdekében szükség volt.
Nem is volt zökkenő?
Zökkenőmentes volt a három nap. A bizottság a záróülésen természetesen döntést nem hozott. Még a javaslatát sem ismertette részletesen, viszont a benyomásainak az alaphangulatáról, az alapösszefüggésekről az egyetem vezetését tájékoztatták. Ezek alapján megelőzve, de nem megelőlegezve a MAB majdan mintegy két-három hónap múlva megszületendő végleges, hivatalos döntését , amit írásban és ünnepélyes keretek között kap meg az egyetem, most annyit tudok mondani, hogy a Látogató Bizottság jó benyomásokkal távozott. Maximálisan értékelték az állomány közreműködését a Látogató Bizottság munkájának segítésében. Kifejezték, hogy az egyetem az utóbbi években rendkívül dinamikus változásokat vállalt, és ezek a változások a kihívások megoldásai irányába mutatnak. Az egyetem menedzsmentjének, amely szoros kooperációban dolgozik a tanárokkal, kutatókkal, a hallgatókkal, tehát az egyetem minden polgárával világos képe és határozott elkötelezettsége van a feladatok megoldását illetően, amely ugyanakkor igen szerencsés módon egybeesik a fenntartó és a legfontosabb megrendelők elgondolásaival.
E.M.Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
