150 éves problémát oldhatott meg egy professzor

Egy nigériai professzor állítja, 156 éves matematikai rejtélyt oldott meg. Ő lehet a második tudós, aki megoldott egy úgynevezett milleniumi problémát.

  • Eduline
Twitter

A Milleniumi Problémák hét olyan matematikai feladványt tartalmaznak, melyre 2000-ben magas pénzjutalommal járó díjat tűzött ki egy amerikai intézet. Ezek közül az elmúlt 15 évben csak egyet sikerült megfejteni.

Most azonban egy nigériai matematikus bejelentette, megoldotta az egyik problémát, ami több mint 150 éve okoz fejtörést a matematikusok számára. Dr. Opeyemi Enoch a Riemann-sejtést fejthette meg.

Ha Enoch tényleg rájött a megoldásra – egyelőre nem közölte nyilvánosan a kutatási eredményeit -, úgy egymillió dollár ütheti a markát, amit a Milleniumi Problémákat összegyűjtő intézet fizethet ki neki.

A Clay Mathematical Institute 2000-ben szedte össze a hét legnehezebbnek tartott, megfejtetlen matematikai problémát, és magas pénzjutalmat ígért azoknak, akik választ adnak az ezek által felvetett kérdésekre. Eddig csak Grigorij Jakovlevics Perelman járt sikerrel, ő 2002-ben a Poincaré-sejtést oldotta meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.