Hogyan jöttél rá, hogy érdemes lenne UX-el foglalkoznod? Mi volt a története? Mikor találkoztál először hasonlóval, és akkor mit gondoltál róla? Esetleg már régebben is gondolkoztál rajta, hogy ilyennel foglalkozz?

A nulladik pillanat egy eléggé banális dolog volt: az akkori munkahelyemen megkért az egyik kollégám, hogy lenne-e kedvem megrajzolni pár gombot egy érintőképernyős eszközre, amit a cégünk fejlesztett, mert a francia tervező kollégák elfelejtették elküldeni őket. Tekintetbe véve, hogy gyorsan szükség lett volna a képekre, az nem volt opció, hogy pótlást kérjünk tőlük. Lelkesen igent mondtam, és gyorsan összeraktam, ami hiányzott – ennek mindenki nagyon örült, és szinte azonnal jött a kérdés, hogy mi lenne, ha ezután én lennék a UI designer azon a terméken, mi lenne ha én tervezném a felületet. Amennyire gyorsan rávágtam, hogy naná, annyira hamar esett le, hogy elképzelésem sincs, hogy hogyan kell az ilyet csinálni, vannak-e egyáltalán szabályok és ha vannak, akkor mik azok. Annak a napnak a hátralévő része azzal ment el, hogy masszívan elkezdtem önképezni magam az internetről (“how to ui”, “best ui examples”, “what is gestalt” – ilyenekkel volt tele a keresőm), és ekkor futottam bele abba, hogy a szép felületek mögött több van, mint a bajusz alatti hümmögés, hogy “mmm, szerintem ez jól néz ki, tehát ez jó is lesz”. Ennek már bő hat éve, és azóta nagyon sok minden történt, de még mindig rá tudok csodálkozni, hogy ennyire apróságon múlt az egész.

A vicces amúgy az egészben az, hogy sem az egyetemi évek alatt, sem utána nem gondolkoztam azon, hogy majd a UX lesz az, amivel foglalkozni fogok – nem is mesélték nekünk 2000 környékén, hogy van ilyen terület. Viszont utólag belegondolva mindig is érdekelt, hogy miért működnek úgy az emberek ahogyan. 

Milyen képességek kellenek ehhez a szakmához? Szerinted melyik ezek közül a legfontosabb?

Kíváncsiság, kihívás keresés, probléma megoldás, és alázat az, amik szerintem a legfontosabbak. 

Mit gondolsz milyen a helyzet Magyarországon? Sokan ismerik ezt a foglalkozást? Ha nem ismerik annyira, akkor véleményed szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarországon is teljesen ismertté váljon?

Ha össze kellene hasonlítanom mondjuk az öt évvel ezelőtti állapotokkal, akkor szerintem elég jó a helyzet, elég sokan (és egyre többen) hallottak már a szakmánkról – viszont tény, hogy csak a töredékük tudja pontosan, hogy ténylegesen mit is csinálunk, és mi az az érték, amit hozzá tudunk adni egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az elkövetkezendő négy-öt évben biztos, hogy javulni fog ez az arány, mert köszönhetően az itthoni képzéseknek egyre több a jó UX-es, és mivel többen még többet dolgozunk, több az a jó eredmény is, amin keresztül meg tudjuk ismertetni azokkal az emberekkel vagy cégekkel a munkánk hasznát, akik még nem vagy csak részleteiben ismerik azt.

Mit olvassanak vagy milyen oldalakat nézzenek meg?

Kezdésnek általában Susan Weinschenk könyvét a “100 dolog, amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről” könyvét szoktuk ajánlani (ez már magyarul is elérhető, olvasmányos és könnyen érthető), de nagyon hasznos még Joel Marsh UX-es gyorstalpalója is. Innentől nagyon sokat löknek előre a szakmai fejlődésen az itthoni képzések, és a UXBp meetupok utáni kötetlen beszélgetések –  örömmel és szívesen segítünk mindenkinek, aki még nem tudja, hogy inkább kutató, felület tervező lenne szívesebben, vagy inkább a service design az, amiben majd igazán otthon fogja érezni magát.

Mik azok amiknek a legnagyobb hasznát veszed most, és még az egyetemen tanultad?

Programozó matematikusként végeztem, úgyhogy talán a leghasznosabb a matematikai szemlélet volt. A rendszerezés és rendszerezettség igénye, és a problémák, mint megoldandó feladatok szeretete. Oké, ez így most tudom, hogy furán hangozhat, de számomra a matematika mindig is a problémák megoldásának módszertana volt, segítség a mindennapi életben ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy mi fontos, mi nem, mi az, ami befolyásolja a megoldást, és mi az, amit elhanyagolhatunk. 

Mennyire szükséges a nyelvtudás ehhez a szakmához? Mivel minden nemzetközi térben zajlik, meg lehet ezeket a feladatokat máshogy is csinálni? Csak az angol nyelv dominál?

Nagyon sokat segít, ha legalább kommunikációs szinten tudsz angolul, főleg azért, mert a legtöbb és legfrissebb irodalom még mindig angolul íródik, és a konferenciák nyelve is angol. Valószínűleg egyszerűbb megtanulni angolul, mint megtalálni azt a módot, hogy hogyan adjunk át egy design megoldást anélkül, hogy közös nyelvet használnánk. Szóval szerintem ahhoz, hogy hatékony legyen egy feladat megoldása, elkerülhetetlen legalább az angol nyelv ismerete – de ez nem csak a szakmán belül, hanem azon kívül is így van.

Mennyire csapatmunka a UX, mennyi ember kell egy-egy projekthez? Mennyi kellett a legnagyobbhoz?

Az egyik legnehezebb feladatunk mindig az, hogy függetlenítsük magunkat a projekttől. Nem magunknak tervezünk, nem az lesz a helyes megoldás, ami nekünk áll legjobban a kezünkre, (általában) nem mi vagyunk a célcsoportja a projektnek. Úgyhogy mindig jó, ha legalább két UX-es dolgozik egy projekten, vagy legalábbis van, akivel tudunk konzultálni – mint ahogyan az sem hátrány, hogy mindig jól jön, ha valakitől tudunk segítséget kérni, ha nem tudunk dönteni több megoldás között, vagy épp’ perpillanat nem látjuk a megoldást egy problémára. A legtöbb UX-es, akit egy projekten láttam, az hat volt – mindenkinek megvolt a feladata a projektben, de senkinek sem kellett mindent a fejében tartania, elég volt egyeztetnie a többiekkel.

Milyen a másik oldal visszajelzése, hogy állnak ehhez a vállalatok és nagy cégek?

Pozitívak a tapasztalataim; úgy látom, hogy van igény a munkánkra és azokra a módszerekre, amiket be tudunk vinni egy-egy cégbe. Pár hónapja például volt szerencsém végighallgatni az egyik ügyfelünk kitörően lelkes beszámolóját arról, hogy mennyire hihetetlen és hasznos volt számára látni, hogy hogyan használják az ő ügyfeleik a website-juk felületeit.

Melyik részét szereted legjobban a munkának, a teszteket, az ötletelést, vagy az ügyfelekkel való tárgyalást? Mind a háromhoz egyaránt kell érteni?

Az, hogy ezekből a területekből mihez mennyire kell érteni attól függ, hogy a szakma melyik ágához tartozik valaki. Egy kutatónak például nem kell tudnia drótvázat készíteni, de jó ha tudja, hogy mi az és mire való; jó ha ismeri, hogy milyen információkra van szükség ahhoz, hogy egy jó drótvázat fel lehessen építeni, és aztán azzal a drótvázzal mit lehet kezdeni. Szóval érdemes ismerni mindhárom részt, de elmélyedni szerintem bőven elég csak egyben. Ha nekem ebből a háromból kellene választanom, akkor az ötletelést választanám, azon belül is a komplex, nagy rendszerek építését. Van bennük valami, ami miatt lenyűgözőek.