szerző:
Gál Luca
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hiába tartják kiemelten fontosnak a tanárok munkáját, a magyarok többsége mégis úgy érzi, alig kapnak megfelelő elismerést. Kiderült, mely szakmákat értékeljük a leginkább – és a legkevésbé – hasznosnak, illetve melyeket látjuk túlfizetettnek.

Szakmák megítélése Magyarországon 2025-ben

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatás célja az volt, hogy megmutassa, a magyarok szerint mely munkák a legfontosabbak, illetve melyeket tartanak alul- vagy túlfizetettnek.

A válaszok alapján a magyar társadalom három foglalkozást tart különösen alulfizetettnek: az ápolói, a rendőri és a tanári hivatást. Ugyanakkor a politikusokat, influenszereket és sportolókat a legtöbben túlfizetettnek érzik.

Megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók fizetése

A szakmák társadalmi fontosságának megítélése a magyarok körében

Leginkább fontosnak tartott szakmák:

  • Orvosok – a válaszadók 87%-a szerint kiemelten fontosak
  • Ápolók – 85% tartja őket nagyon fontosnak
  • Tanárok – 80% szerint nélkülözhetetlenek

Az eredmények alapján a magyar társadalom leginkább azokat a munkaköröket becsüli, amelyek a gondoskodáshoz, gyógyításhoz és oktatáshoz kapcsolódnak. Ezeket a szakmákat a megkérdezettek döntő többsége elengedhetetlennek tartja, még ha anyagi megbecsültségük ettől el is marad.

Ezekben a szektorokban lehet a legtöbbet keresni

Közepesen fontosnak tartott szakmák:

  • Rendőrök – 64% szerint nagyon fontosak
  • Gazdálkodók – 56% tartja őket kiemelten lényegesnek

A könyvelők, programozók és ügyvédek esetében a „nagyon fontos” válaszok aránya alacsonyabb (23–26%), míg az „inkább fontos” válasz dominál. Ez azt jelzi, hogy bár ezek a szakmák nélkülözhetetlenek az ország működéséhez, a társadalom kevésbé érzi közvetlen hatásukat a mindennapokra – inkább háttérszereplőként tekint rájuk.

Kettős megítélésű szakmák:

  • Újságíró – csak 25% tartja nagyon fontosnak

Hasonló megosztottság figyelhető meg a kereskedelmi képviselők, HR-esek, marketingesek és sportolók megítélésénél is. Ezen szakmák esetében 30–40% azok aránya, akik közömbösen vagy akár negatívan viszonyulnak hozzájuk.

Legalacsonyabb társadalmi fontosságú szakmák:

  • Influenszer/véleményvezér – mindössze 2% tartja őket nagyon fontosnak

A válaszok alapján a véleményvezérek és influenszerek a legkevésbé elismert szakmák közé tartoznak. Bár jelenlétük látványos a médiában és a közösségi felületeken, a társadalmi megítélésük rendkívül alacsony.