Hagyományos munkaszerződés esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a betöltött 16. életév, kiskorúak esetén szülői hozzájárulás is. Iskolai szünet alatt azonban már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. A hagyományos munkaszerződés esetében az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét, amely a havi béres foglalkoztatás esetén 101 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként.
Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy pályakezdőknél a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig 180 biztosítási napig nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedi a szabályozás - derül ki a tájékoztatásból.
Gyakori hiba a késői bejelentés - hangsúlyozza a közleményben Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere, hozzátéve: ezt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig meg kell tennie. A munkáltatók emellett hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is. Mennyit lehet keresni a nyári munkával? Itt olvashatjátok el cikkünket.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Egy másik típusú jogviszonnyal, az egyszerűsített foglalkoztatással főleg a turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek a munkáltatók.
Előnye, hogy a munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig - függetlenül a kifizetett munkabértől - alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a kötelező alapbér a minimálbér 85 százalékának, garantált bérminimum esetén 87 százalékának megfelelő összeg.
Iskolaszövetkezet
Az iskolaszövetkezeteken keresztül létesített munkaviszony esetében a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt.
Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie iskolaszövetkezeti jövedelme után. Az adóelőleget a szövetkezet vonja le, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig.
Az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok, a munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás betartása egyértelműen az ő felelőssége.
A BDO közleménye felhívja a figyelmet: amennyiben a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, 30 450 forintot, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, úgy biztosítási jogviszony keletkezik, azaz be kell jelenteni.
A megbízási szerződéseket önálló tevékenységként végzett nyári munka esetén alkalmazzák a foglalkoztatók. Előnye, hogy ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, a jogviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak, vagyis nem kell bejelenteni. Hátránya a megbízási szerződésnek ugyanakkor, hogy viszonylag kevés olyan foglalkoztatási lehetőség van, ahol jogszerűen élhet ezzel a foglalkoztató.
A foglalkoztatók gyakran úgy gondolják, hogy ha 1-2 napos jogviszonyról van szó, megfelelő lehet a megbízási szerződés is, bár a jogviszony tényleges jegyei alapján munkaviszonynak minősül. Ha a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság megítélése szerint a megbízási szerződés munkaviszonyt leplez, azt mindkét hatóság jogosult átminősíteni - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
