Miért éppen öt napot dolgozunk, és nem hatot vagy hetet? Ki találta ki, hogy negyvenórás legyen a munkahét? És milyen heti 72 órát dolgozni? Utánajártunk, mert #tudnicool.
Nem volt mindig ilyen jó világ: 1849-ben egy átlagos brit gyári munkás a hét hat napján napi 12 órát és 15 percet töltött a munkahelyén, vagyis a mai 40 helyett több mint 72 órát dolgoztak egy héten, míg a kereskedelemben dolgozók sokszor ennél is többet, napi 18 órát húztak le.
Ez pedig túl sok az emberi szervezetnek: a munkások egy részének szervezete legyengült, fáradtan pedig többet hibáztak, több volt az üzemi baleset. A kétnapos hétvége ötletének vallási háttere is volt: a zsidó vallású alkalmazottak szerették volna megtartani a sábesz ünnepét, a keresztény egyházak pedig attól tartottak, a hosszú munkahét miatt annyira elfáradnak a munkások, hogy vasárnap kevesebben mennek majd templomba.
Ezért aztán a gyártulajdonosok lassan elfogadták a szabad hétvégét. Nagyon lassan. Henry Ford volt az egyik úttörő, ő 1926-ban úgy döntött, szombatonként is bezárja a gyárait. Persze nem volt egészen önzetlen a döntése: rájött, hogy a kétnapos hétvége miatt többen pattannak majd autóba, és mennek el kirándulni.
Szabad szombat?
Magyarországon 1981. április 27-én köszöntött be az új korszak, ekkor született meg a kormányrendelet az ötnapos munkahétről. Igaz, ekkor a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt csak 1984-ben csökkentették 40-re.
Korábban jó néhány órával többet kellett dolgozni: 1951-ben vezették be a 48 órás munkahetet, míg 1967 és 1975 között hetente 44 órát kellett dolgozni.
A téma Wikipedia-szócikke szerint "az 1960-as években a magyar középiskolákban már próbálkoztak az ötnapos hét bevezetésével, csakhogy ezt egy nap termelőmunkában való részvétel követte a "politechnikai képzés" jelszavával. Ezt később feladták, és a termelőnap helyett inkább új tantárgyakat vezettek be".
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
