A nappali tagozatos hallgatók ötöde biztos abban, hogy tanulmányi befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 28 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Jóval kevesebben vannak azok, akik itthon maradnának: a hallgatók kevesebb mint 10 százaléka biztos benne, hogy nem megy külföldre - derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív kutatásából, amely 1300 hallgató válaszait összesítette.

Ezek a hallgatók vállalnának munkát külföldön

A legtöbben a gazdaságtudományi, egészségügyi és orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást. Legkisebb arányban a pedagógiai, agrár-, jogi, természet- és társadalomtudományi szakok hallgatói próbálnának szerencsét egy másik országban. Mennyit keresnek, hány hónap alatt találnak állást, mekkora arányban mennek külföldre a különböző szakok friss diplomásai? Összefoglalónkat itt találjátok.

A magukat vallásosnak tartó hallgatók körében mindössze 14 százalék azoknak az aránya, akik külföldön szeretnének elhelyezkedni, míg a magukat ateistának vallók körében 30 százalék ez az arány. A kutatók a pártpreferenciát és a diplomázás utáni terveket is összevetették: az eredmények alapján a Fidesz-KDNP támogatói szeretnének a legkévésbé külföldön munkát vállalni, míg az LMP támogatói nyitottak a külföldi munkavállalásra. Anyagi helyzetüket is a Fidesz-KDNP támogatói tartják a legkedvezőbbnek, és ők érzik a legjobbnak magyarországi elhelyezkedési esélyeiket is.

A Jobbik szavazói megosztottak: körükben azoknak az aránya, akik másik országban szeretnének dolgozni, átlagos, míg azoké, akik biztosan Magyarországon maradnak, átlagon felüli.

A kutatásban részt vevők 7 százaléka mondta, hogy biztosan külföldön telepszik le, a hallgatók további 25 százaléka valószínűnek tartja ezt. A válaszadók fele azonban itthon maradna: 8 százalékuk biztos benne, 42 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy Magyarországon fog élni.

Kevesen jutnak ki más ország egyetemeire, főiskoláira

A jelenleg egyetemre, főiskolára járó fiatalok alig 15 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön: 5 százalékuk egy szemesztert, 7 százalékuk 1 és 6 hónap közötti, míg 4 százalékuk legfeljebb 1 hónapos időszakot töltött külföldi egyetemen vagy főiskolán.

A képzés szintjével egyenes arányban nő a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: alapképzésen a hallgatók mindössze 12 százaléka, mesterképzésen 26 százaléka, doktori képzésen 36 százaléka tanult már külföldön. A külföldi tanulás összefügg a társadalmi előnyökkel, hátrányokkal és a lakóhellyel: azok, akik nagyvárosban élnek, és apjuk/nevelőapjuk magasabb végzettségű, nagyobb eséllyel folytatnak tanulmányokat egy másik országban.

A hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldre megy tanulni: a Budapesten élők körében az arányuk 57, a vidéken élők körében 37 százalék.