"Melyik a helyes: mégegy vagy még egy? Mégegyszer vagy még egyszer?" - meglepően szenvedélyes vitát váltott ki az egyik népszerű kérdés-válasz oldalon ez az egyszerű kérdés. Van, aki a Word helyesírás-ellenőrzőjét tekintette biztos pontnak, és megnézte, melyik változatot húzza alá pirossal a program, mások Ady-, Kosztolányi- és Móricz-idézetekkel érveltek az álláspontjuk mellett, sokan jelentés- és szófajbeli különbséget véltek felfedezni, de olyan fórumozó is akadt, aki egyszerűen elővette a helyesírási szótárt, és az "m" betűhöz lapozott. 

Nem véletlenül alakult ki komoly vita a még egyszer-mégegyszer kérdésről. Az Eduline-nak nyilatkozó magyartanárok egy része szerint a helyesírási kérdések a tizenéveseket kevéssé mozgatják meg, az idősebbeket annál inkább - az akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadásának megjelenésének hírére sok platformon például tömegek kezdtek el kommentelni az új szabályokról (és úgy általában a helyesírási szabályzat szükségességéről).

Bár már több mint két éve jelent meg a helyesírási szabályzat legújabb kiadása, a magyartanárok szerint sokaknak - még a felnőtteknek is - gondot okoz egy-egy kifejezés új írásmódja. "Azt például elsőre nem hitték el nekem a diákjaim, hogy ha valamit Mariann-nal csinálok, akkor azt így kell leírni, kötőjelesen" - fogalmazott az egyik budapesti gimnázium magyartanára, utalva arra, hogy míg a korábbi helyesírási szabályok szerint a dupla mássalhangzóra végződő keresztnevek toldalékolásánál lehetett egyszerűsíteni (vagyis Mariann+nal, Ivett+tel esetében Mariannal, Ivettel volt a helyes írásmód), addig ma már nem lehet megspórolni a harmadik mássalhangzót és a kötőjelet, a helyes forma tehát: Mariann-nal, Ivett-tel. A dupla mássalhangzóra végződő családneveknél eddig is ez volt a helyzet, nem véletlen, hogy a Kiss-sel, Gáll-lal példák gyakran bekerültek a nyelvtani röpdolgozatokba.

Egyébként nem csoda, hogy sokan nehezen szoknak hozzá az új szabályokhoz, az akadémiai helyesírás 11. kiadását 1984-ben adták ki, vagyis több generáció biflázta be magyarórákra, hogy az árbócot rövid o-val kell írni (a 12. kiadás alapján már az árbóc írásmód a helyes), vagy hogy a munkaerőpiaci valójában kötőjeles szó lenne (ez még a Nemzetgazdasági Minisztériumnak sem ment néhány éve, ma már a kötőjel nélküli a helyes írásmód). "A bura-búra változással (a bura helyett a búra a helyes írásmód az új szabályok szerint - a szerk.) mindenkit sikerült összezavarni, engem is, gyakrabban kell elővennem a szabályzatot, ha dolgozatot állítok össze" - ismeri be nevetve a gimnáziumi tanár.

Az a fránya kötőjel

"Külön írattam dolgozatot az új helyesírási változatokból, ezért az én diákjaim biztosan hallottak róluk" - válaszolta az egyik neves Pest megyei gimnázium magyartanára arra a kérdésre, megbarátkoztak-e már tanítványai a helyesírási szabályzat legújabb kiadásával. "A magyar tanár/magyartanár, szoba festő/szobafestő típusú összetételekkel gond szokott lenni, általában minden esetben különírnak mindent. Az összetett kötőszavakat ad hoc jelleggel írják le, például csak hogy/csakhogy, nem csak/nemcsak. Továbbá a jó öreg muszáj leírva tízből kilencszer muszály formában, illetve a kultúra szó toldalékolt változatában hosszú marad gyakran az "u", tehát helytelenül kultúrális kulturális helyett" - sorolja tanítványai leggyakoribb helyesírási hibáit.

A külön- és egybeírás az MTA Nyelvtudományi Intézetének online helyesírás-ellenőrzőjében külön felületet kapott. Az Eduline-nak nyilatkozó összes magyartanár arról számolt be, hogy időnként még az egyszerűbb összetett szavak helyesírásával (iskolaigazgató, pénzváltás) is gond van, az anyagneveket tartalmazó összetett szavak (papírtáska vs bőr pénztárca) és a többszörösen összetett szavakkal pedig szinte mindig. "Annyi majdnem mindenkinek a fejében megragad, hogy figyelni kell, hat szótagnál hosszabb-e a szó, de arra általában már nem emlékeznek, hogy ezt a szabályt csak a többszörös összetételeknél kell alkalmazni. Vagyis hiába nagyon hosszú szó a környezetszennyeződés, attól még egybe kell írni, mert csak két tagból áll. Más a helyzet az energiaár-emelés kifejezéssel. Oda már jöhet a kötőjel" - magyarázza egy budapesti szaktanár, aki szerint a "hat szótagra" még a felnőttek is emlékeznek, de fogalmuk sincs a részszabályokról, például arról, hogy bele kell-e számolni a hét szótagba a toldalékokat. És ha igen, vajon mindegyiket?

Mumus a mozgószabály is, amellyel igazi szóförmedvényeket lehet létrehozni - nem csoda, hogy a szabálynak saját Wikipedia-oldala is van, ahol részletesen elmagyarázzák, mikor és hová kell kötőjelet tenni, például azt, hogyan kell leírni a melegvíz-csap, a békeszerződéstervezet-kidolgozás, a kerekasztalkonferencia-rendezés kifejezéseket. És bár a mozgószabály középiskolai tananyag, kevesen raktározzák el ezt a tudást egy életre - mondja az Eduline-nak az egyik szaktanár -, "még az a szerencse, hogy viszonylag ritkán vagyunk kénytelenek leírni ilyen szavakat".

Van kitől segítséget kérni

A helyesírási szabályzat 12. kiadása még mindig fent van a Libri sikerlistáján, most például a hatodik helyen áll, és ez figyelemre méltó teljesítmény, elvégre olyan bestsellerekkel kell versenyeznie, mint Dan Brown új könyve és A sötét ötven árnyalata, ráadásul simán megelőzte a közönségkedvenc Leiner Laura legújabb regényét. Az MTA Nyelvtudományi Intézete online helyesírás-ellenőrzőt is fejlesztett, de az sem marad segítség nélkül, akinek nem a muszáj vagy a Margitsziget/Margit-sziget leírása jelenti a gondot, hanem bonyolultabb helyesírási kérdése van.

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda e-nyelv.hu oldalán eddig egészen pontosan 20 729 helyesírási kérdést válaszoltak meg, így mi is kipróbáltuk - és pár órán belül részletes választ kaptunk a kérdésünkre. Ezen a héten például megkérdezték tőlük, hogyan kell leírni a panasz- és ügyfélszolgálati iroda kifejezést vagy hogyan kell toldalékolni az Alexei nevet. Ha valaki kíváncsi lenne, így: Alexeijel.