Becslések szerint az e-learning az elmúlt években 56 milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát, és a szakemberek arra számítanak, hogy ez az összeg 2015-re megduplázódik. Ma már hatmillió amerikai tanul otthon, a legtöbben a mesterszakok, szakirányú továbbképzések és céges kurzusok közül válogatnak. A legnépszerűbbek az MBA- és egyéb gazdasági képzések, de több tízezren jelentkeznek egészségügyi és informatikai kurzusokra is.

Az előadásokat az intézmények oldalán nézhetik meg a hallgatók, az oktatókkal és a csoporttársaikkal e-mailben vagy Skype-on tartják a kapcsolatot, elektronikus úton vizsgáznak, a tananyagot pedig egyszerűen letöltik. Az egyetemeken nem ritka az sem, hogy a hallgatók csak egyes tanegységeket végeznek el online formában, a kurzus végén pedig ugyanúgy kreditet kapnak, mintha valamelyik „sima” tanegységet vették volna fel. A Babson Survey Resarch Group tavalyi kutatása szerint a hallgatók harmada legalább egy kurzust online végez el, számuk pedig tízszer gyorsabban nő, mint a hagyományos képzésekre jelentkezőké.

A kutatás szerint az okostelefonok és tabletek korában egyre több diák teheti meg, hogy lemondjon a személyes konzultációkról az egyetemen - így rengeteg pénzt spórolnak meg, többek között a kollégium vagy az albérlet díját is, igaz, az online szakok egy részéért majdnem annyit kell fizetni, mint a hagyományos képzésekért.

A trendet követve a U.S. News 2012-ben már az online kurzusokat kínáló amerikai egyetemek rangsorát is elkészítette: a kutatók a diákok teljesítményét és elégedettségét, a kurzusok népszerűségét, valamint a technikai hátteret vették figyelembe. Majdnem kétszáz egyesült államokbeli alapszakot vizsgáltak, az összesített adatok alapján a rangsor élén a Florida Institute of Technology, a Pace University, valamint a University of Florida áll.

Ázsiában is egyre többen vesznek részt online kurzusokon, Kelet-Közép-Európában azonban még nem tudott gyökeret verni az új képzési forma. A magyarországi felsőoktatásban az online oktatás általában kimerül a tananyagok feltöltésében, az első jelentősebb kezdeményezésekre azonban valószínűleg már nem kell sokat várni.

Ingyenes online kurzusok - mire jók? 

A fizetős kurzusok mellett több intézmény hozott létre ingyenesen használható platformot is. Az edX-et és a Courserát 2012-ben indították amerikai egyetemek. A diákok megnézhetik a hagyományos előadásokról készült videókat, különböző feladatokat és teszteket oldhatnak meg, fórumon tehetik fel a kérdéseiteket, a tananyagokat pedig pdf-, illetve mp4-formátumban le is tölthetik, mindezt teljesen ingyen.

Az edX-hez és a Courserához egyre több egyetem csatlakozik a világ minden részéről, néhány napja például a pekingi egyetem. Nemsokára a brit felsőoktatás is hasonló kezdeményezéssel rukkol elő: az ígéretek szerint még 2013-ban elindul a Futurelearn, amelyhez eddig tizenkét brit intézmény, köztük az Open University, a King’s College London, a Bristoli Egyetem és a St. Andrews csatlakozott.

"Mi lesz az üzleti modell? Ez ma még nem látható. Az elemzők az átalakulást mozgalomnak (movement) hívják, jelezve, hogy a résztvevők nem egy kidolgozott terv mentén haladnak, sokkal inkább ráéreztek valamire vagy egyszerűen félnek kimaradni a változásokból" - írja Setényi János oktatáspolitikai elemző az OktpolCafé blogon.

Az intézmények persze azt sem titkolják, hogy marketingcélokra jól tudják használni az online kurzusokat. Abban bíznak, hogy az ingyenesen regisztráló hallgatók egy része előbb-utóbb kedvet kap az egyetemek hagyományos, fizetős képzéseihez is.

Kevesen fejezik be a kurzusokat

Teljes szakokat még nem lehet ingyen elvégezni, az egyes kurzusokért pedig államilag elismert bizonyítvány sem jár, ráadásul - bár rengetegen regisztrálnak - sokan "morzsolódnak le". A Massachusetts Instiutute of Technology első, fizetős online képzésén a beiratkozók kevesebb mint négy százaléka, 155 ezer hallgatóból 5800 ment át a vizsgán, és a Courserán regisztrálóknak is csupán a tíz százaléka szerez tanúsítványt. Nem véletlenül. Szakemberek egy része szerint hagyományos tanórák nélkül a hallgatók könnyen elveszítik motivációjukat, pláne akkor, ha ingyenes képzésre iratkoznak be.

A kevert oktatással, vagyis a blended learninggel ezt a problémát is meg lehet szüntetni. Ahogy Setényi János fogalmaz, az "igazi kevert oktatást" az egyetemek együttműködése is létrehozhatja. "Az egyetemre járók olyan kurzuskínálatot kapnának, ahol a meghirdetett képzések egy része más egyetemekről kreditált onlne kurzus lesz. Így tehát a miskolci egyetemen diplomázó mérnök szakkurzusainak és készségfejlesztő tanulásának egy részét az MIT-ről szerezheti majd be" - említ egy példát tanulmányában.