Tényleg nincs szükség nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?

A magyar munkavállalók fele úgy gondolja, akkor sem találna jobb állást, ha több idegen nyelven beszélne - a cégek elvárásai ugyanakkor ellentmondanak ennek.

  • Eduline
Stiller Ákos

A magyarok kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven: 35 százalékuk mondta azt, hogy anyanyelvén kívül még egy, 13 százalékuk pedig azt, hogy két idegen nyelvet sajátított el - derül ki az Eurobarometer 2012-es felméréséből.

Angolul a lakosság mindössze 20 százaléka, németül pedig 18 százaléka beszél társalgási szinten. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanakkor az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az idegen nyelvet beszélők száma, különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul.

A felmérés szerint a magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni. A HVG Állásbörzén megjelenő munkáltatók elvárásai azonban ellentmondanak ennek: a rendezvényen megjelenő 126 szervezet mindössze 8 százaléka nem vár el nyelvtudást a jelentkezőktől.

Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében: az állásbörzén megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál pályázati feltétel. A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll, amely a kiállítók 57 százalékánál - elsősorban a német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégek körében - feltétel a pozíciók jelentős részében. Orosz nyelvtudást a kiállítók 18 százaléka vár el egyes munkakörök betöltéséhez.

A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC (Shared Services Center) szektor is, ahol az elvárt angol- vagy németnyelv-ismeret mellett elsősorban további idegennyelv-tudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet igazán érvényesülni.

A 15. jubileumi HVG Állásbörzét 2014. szeptember 24-én és 25-én, a SYMA Rendezvényközpontban tartják. A belépés ingyenes, regisztrálni az esemény honlapján tudtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.