Itt a vita vége: ilyen lesz a tanterv a szakiskolákban

A szakképzési idő egyharmadában oktatnak a jövőben közismereti tárgyakat - erről döntöttek hétfő délelőtt a...

  • Eduline
Pontosan a képzési idő egyharmadát fordítják majd közismereti tárgyakra a szakiskolákban
túry

A szakképzési idő egyharmadában oktatnak a jövőben közismereti tárgyakat - erről döntöttek hétfő délelőtt a Fidesz-KDNP frakcióülésén. Ezzel Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikus maradt alul, aki azt javasolta, hogy a szakiskolákban valamennyi évfolyamon a rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százalékát használják az új alaptantervben meghatározott közismereti anyagra.

Pedig az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága Pokorni módosító indítványát támogatta a Nemzetgazdasági Minisztériumával szemben - erről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.