Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza. Az OKJ-s képzések listája korábban nyolc-kilencszáz szakképesítést tartalmazott, ám a szakképzések rendszerének átszervezése óta a szakmák száma négy-ötszázra csökkent. A valóságban azonban nem lett kisebb a szakmák száma, sőt az elágazásoknak és részképesítéseknek köszönhetően most a szakmák között sokkal több kapcsolódási lehetőség nyílik.

Kinek ingyenes az OKJ?

Ingyen szerezhetsz szakképesítést akkor, ha a képzést 22 éves korod előtt megkezded – vagyis egy kétéves OKJ-s képzés esetén akár még 24 éves korodban is ingyen szerezhetsz szakmát. Plusz egy év „haladékot” kapnak az évvesztesek és azok, akik két évnél hosszabb képzésben vesznek részt, vagyis nekik elég a 23. életévük betöltése előtt megkezdeniük a szakma tanulását ahhoz, hogy ingyenes oktatásban vehessenek részt. Speciális szabályok vonatkoznak a sajátos nevelési igényű, valamint súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra – ők plusz három évet kaphatnak a tanfolyam elvégzésére.

Mennyibe kerül a tanfolyam?

Az OKJ-s képzések ára szakmánként és intézményenként is változó lehet – a hiányszakmának számító szakácsmesterséget 210-220 ezer forintért lehet tanulni, de Szegeden például 95 ezer forint egy kurzus ára. Hasonlóan magas költségekkel kell számolniuk azoknak, akik informatikai területen tanulnának – a webdesigner tanfolyamra beiratkozóknak átlagosan 160-170 ezer forintot, míg a leendő rendszergazdáknak körülbelül 200 ezer forintot kell fizetniük a képzésért.

A népszerű idegenvezetői képzés ára 100-120 ezer forint körül mozog, szociális gondozó és ápolónak pedig 120 és 160 ezer forint közötti összegekért lehet tanulni. Aki gyorsan és kevés pénzből szeretne új szakmát szerezni, annak érdemes például egy egy hónapos gépíráskurzust elvégeznie, (28-40 ezer forint), vagy egy féléves bérügyintézői képesítést megszereznie (kb. 40-50 ezer forint). Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hol és hogyan jelentkezhetsz?

Középfokú OKJ-s képzéseket több szakközép- és szakiskola is indít, de a tanulásra a független szakképző intézményekben is lehetőséged van, a főiskolák és egyetemek jó részében pedig felsőfokú szakképzésben is részt lehet venni.

A középfokú OKJ-s képzésekre való jelentkezésekre az adott intézményben van lehetőség, az egyetemek és főiskolákon és egyetemeken meghirdetett felsőfokú szakképzésekre pedig a hagyományos felvételi eljáráson tudsz jelentkezni.

A 2012-es tanévben összesen 3500-an tanulhatnak majd felsőfokú szakképzésben. A legtöbb államilag finanszírozott férőhelyet – összesen 650-et – a Budapesti Gazdasági Főiskola hirdeti meg, míg a Szegedi Tudományegyetem 340, a Pécsi Tudományegyetem 330 férőhelyet hirdet a felsőfokú szakképzésre jelentkezők számára.

Beleszámít-e az OKJ  a pontszámba?

Ha az egyetem vagy főiskola előtt felsőfokú szakképesítést szerzel, a felsőfokú szakképesítésben azonos képzési területen szerzett pontjaidat minimum harminc, legfeljebb hatvan kreditértékben beszámítják. Felsőfokú szakképzésbe bekerülni persze sokkal könnyebb, mint az egyetemek alap- vagy osztatlan képzésre – elvégzésük után pedig lényegesen nagyobb esélyekkel indulhatsz majd az egyetemi felvételin is. A felsőfokú szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb információkat.

Mit jelent az OKJ-s képzések száma?

A 2007-ben bevezetett új képzési jegyzékkel a korábbi nyolcjegyű azonosító helyét egy tizenöt jegyű szám veszi át – ez a szám megmutatja az adott képzés szakmacsoporton belüli helyét és az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát is. Az OKJ-s képzések azonosítója tartalmazza egyébként az ún. FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) számot is – vagyis azt az azonosítót, amelyből kiderül, hogy az adott képzéssel milyen konkrét foglalkozást lehet űzni.