A legfrissebb nyilvánosságra hozott statisztikai adatok alapján 2002 és 2016 közt több mint kétszeresére nőtt az egészségügyben dolgozók bére.
A 2002-ben megkeresett 71 352 forinthoz képest ma átlagosan 162 837 forintot visz haza az, aki egészségügyben dolgozik Magyarországon.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke az M1 reggeli műsorában azt hangsúlyozta, hogy szükséges lenne a védőnőre is az egészségügyi bértábla hatályát.
A szakápolók átalakított egyetemi mesterképzése már sokkal inkább klinikai gyakorlati jellegű - mondta Betlehem József miniszteri biztos. A népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Magyarországon 2000-ben indult egyetemi szintű ápolóképzés célja korábban a majdani oktatók kinevelése volt.
Az alapellátásban dolgozó védőnők nem a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá tartoznak - ismertette.
A védőnők bérét a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény szerinti bértáblával számolják, nem pedig az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján, ami 60 ezer forintos különbséget is jelenthet. A védőnői bérkiegészítés is "széthúzta" a védőnői társadalmat, mert az ellátottak alapján kaptak kiegészítést, ez azonban nem vette figyelembe a munkában eltöltött időt - jegyezte meg Csordás Ágnes.
Szeretnék "leküzdeni" a 60 ezer forintos különbséget a bérben, és szeretnék elérni azt is, hogy a munkában eltöltött időt figyelembe vegyék a bér megállapításánál.
Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a védőnők 89 százaléka önkormányzatnál vagy önkormányzati intézménynél dolgozik, közalkalmazottként, és országosan körülbelül ezer körzetben kell helyettesítéssel ellátni a védőnői szolgálatot.