Idén tavasszal is több tízezer hallgató szerez majd diplomát, akik számára kézenfekvő megoldás, hogy a munkakeresést valamelyik állásbörzén kezdjék. De mennyire jellemző, hogy első- és másodévesek is elmennek a HVG Állásbörzére?

A tavaly tavaszi HVG Állásbörzén a regisztráltak 42 százaléka aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. Egy részük persze az aktuális félévben diplomázik, és az állásbörzén már azt a céget keresi, ahol a végzés után el tud majd helyezkedni, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik szakmai gyakorlatot vagy diákmunkát keresnek. Nagyon sok cég felismerte, hogy ha egy gyakornok megszereti a munkahelyét, olyan munkát, olyan juttatást, olyan felelősséget, olyan munkahelyi környezetet kap, amilyet szeretne, akkor - ha tehetséges - könnyen főállású munkatárs lehet belőle, ráadásul a gyakornoki program a cégek legjobb kiválasztási módszere, hiszen munka közben látják a hallgatókat. Megtudják,  hogy milyen tudással rendelkeznek, mennyire innovatív a szemléletük, mennyire szeretnének tanulni-fejlődni, mennyire illenek bele a munkahelyi kultúrába.

Diákmunkát is lehet találni?

Igen, egyszerű diákmunkákat is kínálnak a kiállító cégek. Nem borítékolásra, postázásra és kávéfőzésre gondolok, hanem például irodai asszisztensi munkára vagy egy-egy projekthez kötődő munkára, gyakran előfordul például, hogy cégek szoftverfejlesztéshez keresnek tesztelőket. Úgy látom, hogy mostanában a vállalatok nagyobb hozzáértést igénylő feladatokat is kiadnak diákoknak, nem csak az adatbányászatot vagy a már említett borítékolást. Sőt, nagyon sok helyen részmunkaidős állásokat kifejezetten diákoknak hirdetnek, karácsony előtt például több kiskereskedelmi lánc is azzal fordult hozzánk, hogy a megnövekedett forgalom miatt diákokat vennének fel.

Akkor is érdemes elmenni a HVG Állásbörzére, ha egy hallgató nem gyakornoki helyet, nem pályakezdő állást keres, csak némi információt szerezne a munkaerőpiacról, az aktuális trendekről?

Nagyon fontos lenne, hogy a diákok – már elsőévesként vagy akár a középiskola utolsó éveiben – minél több információt szerezzenek a munkaerőpiaci lehetőségeikről. Ha valakinek van egy elképzelése, például egy banknál szeretne számvitellel foglalkozni, akkor jó, ha minél korábban, például elsőévesként megtudja, hogy milyen tudásra lesz szüksége, hogyan tud majd bekerülni gyakornokként vagy pályakezdőként, milyen szempontok alapján szűrik a jelentkezőket. Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy fogalmuk sincs, a végzettségükkel milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon, és nagyon gyakran arra döbbennek rá, hogy valami még hiányzik a sikeres karrierkezdéshez, például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás. Mondok egy példát. Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül. Azért is érdemes elmenni egy-egy állásbörzére, hogy megtudják a hallgatók, az őket érdeklő területen szükséges-e mesterdiploma vagy sem, mennyire részesítik előnyben a munkáltatók az MSc-végzettségűeket.

Nem túl gyakran, de előfordul, hogy egészen fiatalok is eljönnek az állásbörzére. Az őszi állásbörzénken megjelent egy 14-15 éves srác. Elmondta, hogy az a célja, hogy szoftverfejlesztőként helyezkedjen majd el diplomásként, és 15 évesen több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó kiállítónkhoz is odament. Elmesélte, hogy ő még csak középiskolás, de megkérdezte, hogy mit javasolnak, mit tanuljon, melyik egyetemre menjen, melyek azok a programnyelvek, amelyek fontosak. Volt egy kiállítónk, az Evosoft, amelynek annyira tetszett ennek a srácnak a céltudatossága, hogy behívták a céghez, ahol vezető fejlesztőkkel tudott beszélgetni arról, hogy ők mit tanultak, milyen úton mentek végig.

A végzős egyetemistákat - érthető módon - a várható fizetések is érdeklik. Erről is szerezhetnek információt az állásbörzén?

A cégek többsége egy rendezvényen nem árulja el, hogy milyen a fizetési kínálat, de arról sok információt lehet szerezni, hogy körülbelül milyen bérsávban lehet gondolkodni, milyen juttatások vannak a fizetésen kívül, például támogatják-e az albérletet, a továbbtanulást, a sportot. Vannak persze olyan cégek, amelyek nyilvánosságra hozzák, hogy náluk milyenek a bérek, de általában azok döntenek így, amelyek a piaci átlag fölött fizetnek.

A műszaki, informatikai, gazdasági szakosoknak rengeteg lehetőségük van. Mi a helyzet azokkal, akik más területen tanulnak?

Most már nagyon kevés olyan területet tudok mondani, ahonnan ne lenne nagyon jó esély az elhelyezkedésre. Ha például valakinek jó a nyelvtudása, rengeteg olyan cég közül választhat, ahol a nyelvtudás az első szűrő. Az ssc (shared service center) cégeknél  egyértelműen a nyelvtudás a döntő, és amit tudnia kell még a munkavállalónak - legyen az informatikai, gazdasági vagy bármilyen más tudás -, azt megtanítják neki a cégen belül. Ha pedig valaki ritka európai nyelvet beszél, legyen az holland, skandináv vagy bármelyik újlatin nyelv, vagy akár a környező országok nyelvei, még jobb eséllyel tud elhelyezkedni.

Csak diplomások és hallgatók számára nyitott pozíciókat hirdetnek az állásbörze kiállítói, vagy a középfokú végzettségűek is találhatnak maguknak új állást?

Viszonylag sok, középfokú végzettséggel betölthető pozíció van, kezdve a már említett aszisztensi, recepciós jellegű munkáktól egészen a technikummal betölthető munkakörökig, sőt viszonylag gyakran előfordul, hogy kiskereskedelmi láncok üzletvezetői pozíciókat is kihoznak az állásbörzére. Nagyon sok termelő vállalat keres kifejezetten technikusokat, CNC-programozóktól kezdve a targoncavezetőig.

Hogyan kell felkészülni az állásbörzére?

Ha valaki még nem volt HVG Állásbörzén, elképzelni sem tudja, hogy mekkora. Tavasszal arra számítunk, hogy körülbelül 210-220 kiállítónk lesz, ami azt jelenti, hogy lehetetlen végigjárni az összes standot. A látogatóink többsége három és fél-négy órát tölt a rendezvényen, és egy-egy kiállítónál általában öt-tíz percet. Vagyis négy óra alatt a 210-220-ból körülbelül 25-30 standhoz lehet odamenni. A látogatóknak emiatt előre tudniuk kell, hogy milyen standok érdeklik őket, azok a cégek mivel foglalkoznak, el tudják-e képzelni magukról, hogy ott dolgozzanak, milyen állásokat hirdetnek, megfelelnek-e nagyjából a cég elvárásainak. Így konkrét kérdéseket tudnak feltenni, és jobb benyomást keltenek.

A HVG állásbörzéjére kötelező regisztrálni, méghozzá azért, mert preferenciákat kérünk a látogatóktól. Megadják, hogy milyen egyetemen, milyen karon tanulnak vagy tanultak, milyen nyelvtudással rendelkeznek, hol szeretnének elhelyezkedni, milyen területek érdeklik őket. A rendszer automatikusan lefuttat a háttérben egy keresést, és névre szólóan kidob egy ajánlást, hogy ezeknek a skilleknek és preferenciának ez a húsz-harminc cég felel meg leginkább. Azt is megmutatjuk, hogy ezeknek a cégeknek a meghirdetett állásai hány százalékban felelnek meg a regisztráló elvárásainak. Ha valakinek nagyon kevés vagy nagyon sok találatot dob ki a rendszer, újabb szűréseket indíthat. A honlapunkon megtalálható az összes cég online profilja: milyen területen működik, milyen állásai vannak, videókat és képeket tölthetnek fel, leírhatják, hogy milyen jelentkezőket várnak. Onnantól kezdve, hogy valaki regisztrál, próbáljuk abban segíteni, hogy ki tudja hozni a maximumot a rendezvényből. Egy nagyjából három-négy e-mailből álló sorozatban például összefoglaljuk, hogyan készüljön fel, mit hozzon magával, milyen kérdéseket írjon össze.

Mennyi időt érdemes a felkészülésre szánni?

Azt szoktam javasolni, hogy aki tényleg komolyan veszi az álláskeresést vagy a szakmai gyakorlat keresését, annak az állásbörzén töltött három-négy órához még három-négy órát érdemes hozzácsapnia, ami a felkészüléssel telik. Tíz perc alatt regisztrál, a következő három-három és fél órát pedig érdemes azzal tölteni, hogy végigböngészi a számára releváns cégeket,  végigolvassa a felkészítő hírleveleket, és összeírja azokat a kérdéseket, amelyeket az egyes munkáltatóknál fel tud tenni.

Amikor megérkezik az állásbörzére, és becsekkol, kap egy mappát, amely a végzettégének megfelelő, és a mappa hátulján jelöljük azokat a standokat, amelyek relevánsak lehetnek. Gyakran lehet olyan látogatókat látni, akik kinyomtatott kérdéssorral érkeznek, lejegyzetelik a válaszokat, ha szimpatikus a cég, akkor jelentkeznek, aztán mennek tovább. Ez a legjobb módszer.

Milyen egyéb programok lesznek?

Előadásokat lehet majd hallgatni olyan - sokakat érintő - témákról, mint például a bértárgyalás vagy CV-írási praktikák. Vannak személyes tanácsadásaink: a tanácsadó átnézi az önéletrajzot, tanácsot ad, hogy mit érdemes rajta módosítani, de akár magyar, angol vagy német nyelvű próbainterjún is részt lehet venni, amelyről értékelést kapnak a látogatók. Van karrier-tanácsadás, ami elsősorban azoknak hasznos, akik egy ideje már dolgoznak, de úgy érzik, hogy megrekedtek, és nem tudják, merre tovább, illetve azoknak, akik végeztek vagy végzés előtt állnak, de nem tudják, hogyan induljanak el a pályájukon. Nyelvi vagy munkapszichológiai teszteket is ki lehet kitölteni, van grafológiai gyorselemzésünk, van speciális témákban szervezett tanácsadás, például pályaindítási, pályaorientációs sorozat, de van egy női karriersarkunk is, ahol a hölgyeket érintő problémákat vesszük elő.