szerző:
Eduline

A megvágott keretszámok láttán lemondtatok az alapszakról, inkább felsőfokú szakképzésre jelentkeztetek? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról, az állami ösztöndíjas helyekről és a legnépszerűbb képzésekről.

©

Mi az a felsőfokú szakképzés?

A képzés ideje a legtöbb helyen két év, az egyetemi, főiskolai szakokkal ellentétben itt főleg a gyakorlati elemekre helyezik a hangsúlyt. A felsőfokú szakképzéssel OKJ-s képesítést szerezhettek, és ha szakirányú felsőoktatási intézményben tanultok tovább, kreditpontok formájában beszámíttathatjátok a már elvégzett tantárgyakat. A 2012-es pontszámítási szabályokról itt olvashattok, felvételipontszám-kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Melyek a legnépszerűbb felsőfokú szakképzések?

Tavaly több mint 8800-an jelentkeztek felsőfokú szakképzésre. A korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is az idegenforgalmi szakmenedzser szakot jelölték meg a legtöbben, több mint hétszázan. A népszerűségi lista második helyén a vendéglátó szakmenedzser képzés szerepel, de sokan felvételiztek nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, valamint csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakra is. A tíz legnépszerűbb felsőfokú szakképzés 2011-es listáját itt találjátok.

Hányan tanulhatnak ingyen szeptembertől?

Összesen 3500-an tanulhatnak szeptembertől állami ösztöndíjasként felsőfokú szakképzésben - ez jelentős csökkenés, 2011-ben ugyanis még 10 ezren szerezhettek ingyenes helyet.  Az intézményenként meghatározott keretszámok itt vannak:

Intézmény

Állami ösztöndíjasok száma (2012)

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

70

Budapesti Corvinus Egyetem

-

Budapesti Gazdasági Főiskola

650

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

-

Debreceni Egyetem

160

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

35

Dunaújvárosi Főiskola

85

Eötvös József Főiskola

60

Eötvös Loránd Tudományegyetem

70

Eszterházy Károly Főiskola

190

Kaposvári Egyetem

110

Károli Gáspár Református Egyetem

35

Károly Róbert Főiskola

135

Kecskeméti Főiskola

75

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

-

Magyar Képzőművészeti Egyetem

-

Magyar Táncművészeti Főiskola

-

Miskolci Egyetem

100

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

-

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző  és Nevelő Intézete

15

Nyíregyházi Főiskola

170

Nyugat-magyarországi Egyetem

250

Óbudai Egyetem

70

Pannon Egyetem

200

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

-

Pécsi Tudományegyetem

330

Semmelweis Egyetem

-

Széchenyi István Egyetem

135

Szegedi Tudományegyetem

340

Szent István Egyetem

95

Színház- és Filmművészeti Egyetem

-

Szolnoki Főiskola

120

Veszprémi Érdeki Hittudományi Főiskola

-

Wesley János Lelkészképző Főiskola

-

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályai eltérnek az alap- és osztatlan szakok pontszámítási rendszerétől. Háromféleképpen számolhatjátok ki az összpontszámot: megkétszerezhetitek a tanulmányi pontokat, összeadhatjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázhatjátok a legjobb eredményű érettségi tárgyak vizsgapontjait. A három lehetőség közül mindig azt kell választani, amely a legelőnyösebb.

Ehhez a pontszámhoz kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért kapott pluszpontokat - azoknak azonban esélyük sincs bejutni felsőfokú szakképzésre, akik az emelt szintű érettségiért járó többletponttal, de más jogcímen kapható pontok nélkül nem gyűjtenek össze legalább 140 pontot. A szakok listáját a Felvi szakkeresőjében találjátok.

A szakképzéssel fogynak az államilag finanszírozott félévek?

Ahány félévet elhasználtatok a felsőfokú szakképzésen, annyival kevesebb jut majd alap- és mesterszakra az egyetemen, főiskolán - ha tovább szeretnétek tanulni. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó tanfolyamokra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem, azokat anélkül elvégezhetitek, hogy akár egyet is levonnának az állami féléveitekből. Hány évig lehet ingyen tanulni egyetemen és főiskolán? Az új szabályokról itt olvashattok.

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb felsőfokú szakképzések?

Ha lecsúsztok az államilag finanszírozott helyekről. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzésért a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán kell a legtöbbet – 198 ezer forintot – fizetni, a Szolnoki Főiskolán ugyanezért a szakért 180 ezret, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 170 ezret kérnek el a hallgatóktól. A BGF zalaegerszegi karán 100 ezer forintért, az Edutus Főiskolán 110 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 115 ezer forintért lehet tanulni.

A vendéglátó szakmenedzser szakképzés a BGF-en 198 ezer, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 148 ezer, a Szolnoki Főiskolán pedig 180 ezer forint szemeszterenként. A legnépszerűbbek közé tartozik a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó képzés is, amely az egri Eszterházy Károly Főiskolán 158 ezer forintba, a Kecskeméti Főiskolán 135 ezerbe, a Miskolci Egyetem tanítóképző karán pedig 130 ezer forintba kerül.

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakképzésért a Szolnoki Főiskolán 180 ezer, a BGF Külkereskedelmi Karán 165 ezer, a Szent István Egyetemen, a Tomori Pál Főiskolán és az Edutus Főiskolán pedig 100 ezer forintot kérnek. Hasonló áron hirdetik meg a webprogramozó szakot is: a pécsi egyetemen 195 ezer forintot, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 110 ezer, míg a kecskeméti és a szolnoki főiskolán egyaránt 180 ezer forintot kell fizetni.