A magyar fiatalok 21%-a legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4%-kal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál - írja a HENT közleménye. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

Arra nem tért ki a jelentés, hogy a torrentek népszerűségét milyen arányban befolyásolja a magyar családok és a fiatalok átlagkeresete. Mivel a minőségi tartalom sokszor, illetve nagyobb mennyiségben vállalhatatlan egy átlag család számára, így a gyerekek meglehet, hogy a torrentoldalon keresik meg inkább. Egy 24 éves fiatal átlagkeresete sem feltétlenül elegendő arra, hogy rendszeresen pénzt adjon ki mozira, új zenékre, könyvekre vagy játékokra. Ebben a tekintetben irányadó lehet a HÖOK felmérése, amely szerint pusztán a tanulmányok finanszírozása is nehézkes, nemhogy a fiatalok szórakozása, ezért (is) tervezik az ösztöndíj és támogatási rendszer reformját.

A jelentés mindössze egy szempontból vizsgálta az anyagi motivációt:

A digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64%), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59%-kal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52%-kal. Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84%-a a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78%-a a vírussal való fertőzöttséget, 76%-a pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának legújabb jelentéséből.

A válaszokból az is kiderült, hogy a magyar fiatalok több mint negyede (26%) nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom fogyasztásakor legális, vagy éppen illegális felületet használ; ez az arány 22%-os az Európai Unióban. A magyar felhasználók körében egyébként a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.

A kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „Egyrészt optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között. Ezért továbbra is hangsúlyozzuk a korai felvilágosítás és képességfejlesztés fontosságát a tudatos internethasználat érdekében, a hatékony megelőzés céljából pedig a magyar hatóságok aktív közreműködését és az egységes európai uniós fellépést szorgalmazzuk.”
  
Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll 97%-kal, ezt követi a film-és sorozat 95%-kal, valamint a játékfogyasztás 91%-kal. A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább ún. streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyed részük (73%) az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66%, míg a zenehallgatásnál 48%. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1%-kal megelőzi a streamelést (41%).
Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83%-kal, majd a zene 64%-kal, végül a játékok következtek 51%-kal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az Európai Unió 29%-os átlagát.