Tányértörés, szőlőszemek, piros fehérnemű – ilyen szokásokkal köszöntik az új évet a világ körül
Szilveszter éjszakája világszerte az újrakezdésről, a reményről és a közös ünneplésről szól – de míg nálunk pezsgővel, lencsével és tűzijátékkal köszöntjük az újévet, más országokban egészen meglepő hagyományok élnek. Van, ahol szőlőt esznek, máshol tányérokat törnek, vagy éppen piros fehérneművel próbálják bevonzani a szerencsét. Körbenéztünk, hogyan ünneplik a szilvesztert a világ különböző pontjain.
Spanyolországban éjfélkor nem a pezsgő a főszereplő, hanem a szőlő. A hagyomány szerint 12 szőlőszemet kell megenni a harangütésekre, egyet-egyet minden hónapért. Aki sikerrel jár, annak szerencsés lesz az egész éve – igaz, a tempó nem könnyű, ezért sokan nevetve, kapkodva próbálnak lépést tartani az órával.
Dánia: tányértörés a barátok ajtajában
A dánok szilveszteri hagyománya elsőre kissé agresszívnak tűnhet, valójában azonban a barátság jele. Régi tányérokat törnek ismerőseik ajtaja előtt, mert minél több törött porcelán gyűlik össze reggelre, annál több barátja van az illetőnek – és annál szerencsésebb év elé néz.
Facebook
Kolumbia: bőrönddel a világ körül
Aki sok utazásra vágyik az új évben, Kolumbiában üres bőrönddel sétál egy kört a háztömb körül éjfél után. A hiedelem szerint ez garantálja, hogy az év tele lesz kalandokkal és új úti célokkal.
Brazília: fehér ruhák és virágok a tengernek
Brazíliában a szilveszter szorosan összekapcsolódik a spirituális hagyományokkal. Az emberek fehér ruhát viselnek, ami a tisztaságot és az új kezdetet szimbolizálja, majd virágokat és gyertyákat helyeznek a tengerbe, hogy áldást kérjenek Yemanjától, a tenger istennőjétől. Sokak szerint az is számít, hogy hány hullámon ugrunk át éjfélkor.
shutterstock
Japán: 108 harangütés a megtisztulásért
Japánban a buddhista hagyományok határozzák meg az évváltást. A templomok harangjai pontosan 108-szor szólalnak meg, ami az emberi gyarlóságok számát jelképezi. Minden egyes harangütés egy-egy rossz tulajdonságtól való megszabadulást jelent – így lépnek be tiszta lélekkel az új évbe.
Olaszország: piros fehérnemű a szerencséért
Olaszországban szilveszterkor különösen fontos, mi van az ünneplő ruhája alatt. A piros fehérnemű szerencsét, szerelmet és bőséget hoz – de csak akkor, ha ajándékba kapjuk, és újév napján viseljük először.
Latin-Amerika: asztal alatt az új szerelemért
Latin-Amerika több országában az újévi babonák középpontjában gyakran a szerelem és a személyes boldogság áll. Egyes helyeken – például Mexikóban vagy Chilében – elterjedt szokás, hogy éjfélkor az asztal alá bújnak, abban a hitben, hogy ez segít bevonzani az új szerelmet vagy megerősíteni a párkapcsolatot az elkövetkező évben.
shutterstock
Bár a szokások országról országra változnak, a szilveszter üzenete mindenhol ugyanaz: lezárni a régit, és reménnyel, jókívánságokkal fordulni az új felé. Legyen szó szőlőről, harangszóról vagy tengerbe dobott virágokról, mindegyik hagyomány azt mutatja, hogy az emberek világszerte vágynak a szerencsére, a boldogságra és egy jobb év ígéretére.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
