Tányértörés, szőlőszemek, piros fehérnemű – ilyen szokásokkal köszöntik az új évet a világ körül
Szilveszter éjszakája világszerte az újrakezdésről, a reményről és a közös ünneplésről szól – de míg nálunk pezsgővel, lencsével és tűzijátékkal köszöntjük az újévet, más országokban egészen meglepő hagyományok élnek. Van, ahol szőlőt esznek, máshol tányérokat törnek, vagy éppen piros fehérneművel próbálják bevonzani a szerencsét. Körbenéztünk, hogyan ünneplik a szilvesztert a világ különböző pontjain.
Spanyolországban éjfélkor nem a pezsgő a főszereplő, hanem a szőlő. A hagyomány szerint 12 szőlőszemet kell megenni a harangütésekre, egyet-egyet minden hónapért. Aki sikerrel jár, annak szerencsés lesz az egész éve – igaz, a tempó nem könnyű, ezért sokan nevetve, kapkodva próbálnak lépést tartani az órával.
Dánia: tányértörés a barátok ajtajában
A dánok szilveszteri hagyománya elsőre kissé agresszívnak tűnhet, valójában azonban a barátság jele. Régi tányérokat törnek ismerőseik ajtaja előtt, mert minél több törött porcelán gyűlik össze reggelre, annál több barátja van az illetőnek – és annál szerencsésebb év elé néz.
Facebook
Kolumbia: bőrönddel a világ körül
Aki sok utazásra vágyik az új évben, Kolumbiában üres bőrönddel sétál egy kört a háztömb körül éjfél után. A hiedelem szerint ez garantálja, hogy az év tele lesz kalandokkal és új úti célokkal.
Brazília: fehér ruhák és virágok a tengernek
Brazíliában a szilveszter szorosan összekapcsolódik a spirituális hagyományokkal. Az emberek fehér ruhát viselnek, ami a tisztaságot és az új kezdetet szimbolizálja, majd virágokat és gyertyákat helyeznek a tengerbe, hogy áldást kérjenek Yemanjától, a tenger istennőjétől. Sokak szerint az is számít, hogy hány hullámon ugrunk át éjfélkor.
shutterstock
Japán: 108 harangütés a megtisztulásért
Japánban a buddhista hagyományok határozzák meg az évváltást. A templomok harangjai pontosan 108-szor szólalnak meg, ami az emberi gyarlóságok számát jelképezi. Minden egyes harangütés egy-egy rossz tulajdonságtól való megszabadulást jelent – így lépnek be tiszta lélekkel az új évbe.
Olaszország: piros fehérnemű a szerencséért
Olaszországban szilveszterkor különösen fontos, mi van az ünneplő ruhája alatt. A piros fehérnemű szerencsét, szerelmet és bőséget hoz – de csak akkor, ha ajándékba kapjuk, és újév napján viseljük először.
Latin-Amerika: asztal alatt az új szerelemért
Latin-Amerika több országában az újévi babonák középpontjában gyakran a szerelem és a személyes boldogság áll. Egyes helyeken – például Mexikóban vagy Chilében – elterjedt szokás, hogy éjfélkor az asztal alá bújnak, abban a hitben, hogy ez segít bevonzani az új szerelmet vagy megerősíteni a párkapcsolatot az elkövetkező évben.
shutterstock
Bár a szokások országról országra változnak, a szilveszter üzenete mindenhol ugyanaz: lezárni a régit, és reménnyel, jókívánságokkal fordulni az új felé. Legyen szó szőlőről, harangszóról vagy tengerbe dobott virágokról, mindegyik hagyomány azt mutatja, hogy az emberek világszerte vágynak a szerencsére, a boldogságra és egy jobb év ígéretére.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
