Szilveszter éjszakája világszerte az újrakezdésről, a reményről és a közös ünneplésről szól – de míg nálunk pezsgővel, lencsével és tűzijátékkal köszöntjük az újévet, más országokban egészen meglepő hagyományok élnek. Van, ahol szőlőt esznek, máshol tányérokat törnek, vagy éppen piros fehérneművel próbálják bevonzani a szerencsét. Körbenéztünk, hogyan ünneplik a szilvesztert a világ különböző pontjain.
Spanyolország: 12 szőlőszem az újév 12 hónapjára
Spanyolországban éjfélkor nem a pezsgő a főszereplő, hanem a szőlő. A hagyomány szerint 12 szőlőszemet kell megenni a harangütésekre, egyet-egyet minden hónapért. Aki sikerrel jár, annak szerencsés lesz az egész éve – igaz, a tempó nem könnyű, ezért sokan nevetve, kapkodva próbálnak lépést tartani az órával.
Dánia: tányértörés a barátok ajtajában
A dánok szilveszteri hagyománya elsőre kissé agresszívnak tűnhet, valójában azonban a barátság jele. Régi tányérokat törnek ismerőseik ajtaja előtt, mert minél több törött porcelán gyűlik össze reggelre, annál több barátja van az illetőnek – és annál szerencsésebb év elé néz.
Kolumbia: bőrönddel a világ körül
Aki sok utazásra vágyik az új évben, Kolumbiában üres bőrönddel sétál egy kört a háztömb körül éjfél után. A hiedelem szerint ez garantálja, hogy az év tele lesz kalandokkal és új úti célokkal.
Brazília: fehér ruhák és virágok a tengernek
Brazíliában a szilveszter szorosan összekapcsolódik a spirituális hagyományokkal. Az emberek fehér ruhát viselnek, ami a tisztaságot és az új kezdetet szimbolizálja, majd virágokat és gyertyákat helyeznek a tengerbe, hogy áldást kérjenek Yemanjától, a tenger istennőjétől. Sokak szerint az is számít, hogy hány hullámon ugrunk át éjfélkor.
Japán: 108 harangütés a megtisztulásért
Japánban a buddhista hagyományok határozzák meg az évváltást. A templomok harangjai pontosan 108-szor szólalnak meg, ami az emberi gyarlóságok számát jelképezi. Minden egyes harangütés egy-egy rossz tulajdonságtól való megszabadulást jelent – így lépnek be tiszta lélekkel az új évbe.
Olaszország: piros fehérnemű a szerencséért
Olaszországban szilveszterkor különösen fontos, mi van az ünneplő ruhája alatt. A piros fehérnemű szerencsét, szerelmet és bőséget hoz – de csak akkor, ha ajándékba kapjuk, és újév napján viseljük először.
Latin-Amerika: asztal alatt az új szerelemért
Latin-Amerika több országában az újévi babonák középpontjában gyakran a szerelem és a személyes boldogság áll. Egyes helyeken – például Mexikóban vagy Chilében – elterjedt szokás, hogy éjfélkor az asztal alá bújnak, abban a hitben, hogy ez segít bevonzani az új szerelmet vagy megerősíteni a párkapcsolatot az elkövetkező évben.
Bár a szokások országról országra változnak, a szilveszter üzenete mindenhol ugyanaz: lezárni a régit, és reménnyel, jókívánságokkal fordulni az új felé. Legyen szó szőlőről, harangszóról vagy tengerbe dobott virágokról, mindegyik hagyomány azt mutatja, hogy az emberek világszerte vágynak a szerencsére, a boldogságra és egy jobb év ígéretére.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
