A Simpson család tökéletesen tippelte meg az új Nobel-díjast

Remekül tippelték meg, hogy ki nyeri idén a közgazdasági Nobel-díjat.

  • eduline/mti

A popkultúra leghosszabb rajzfilmsorozata már 2010-ben azon rugózott, hogy ki nyerheti a Nobel-díjakat. Hagyományosan minden évben megjelenik az esélyesek listája egy fogadási irodánál a győztesek bejelentését megelőző héten, egy hasonló fogadás kapott helyet a sorozatban.

A kissé esetlen stréber, Milhouse van Houten (Bart legjobb barátja) tökéletesen tippelte, hogy az amerikai Massachussetts Institute of Technology-n oktató Bengt Holmströmnek jár a következő Nobel-díj. Erről az MIT nem volt rest tweetelni:

Oliver Hartnak és Bengt Holmströmnek október 10-én ítélték oda a Nobel-díjat. Munkájuknak köszönhetően jobban megérthetők a valós életben az üzleti szerződések és lehetséges buktatóik.

A modern gazdaságot szerződések hálózata működteti és fogja rendszerbe. Szerződések szabályozzák például valamely vállalat részvényeseinek és vezetésének a kapcsolatát, a biztosító társaságok és ügyfeleik, vagy a közintézmények és beszállítóik viszonyát. Az eleve érdekellentétek rendezésére létrejött ilyen és más hasonló szerződéseket a kölcsönös előny garantálása érdekében nagy gonddal és odafigyeléssel kell megtervezni.

Az idén díjazott tudósok olyan, a legkülönfélébb tényezők ütköztetésére alkalmas átfogó elméleti keretrendszert dolgoztak ki szerződések megtervezésére, amely lehetővé teszi például a cégvezetők teljesítmény-alapú javadalmazását, vagy a leírások és költségmegosztás alkalmazását a biztosításoknál, illetve a közintézmények egyes funkcióinak a privatizálását.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.