Miben változik az új szakképzési rendszer szeptembertől?

Már rengetegszer írtunk róla, hogy változások lesznek szeptembertől a szakképzésben. De mit is jelent ez pontosan? Mire kell számítani annak, aki szakmát szeretne tanulni? Mutatjuk.

  • Eduline

Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Az új rendszerben 759 féle szakma helyett 174 alapszakma közül válogathatnak a tanulók - az új alapszakmák leírását itt találjátok.

A szakmákat iskolai rendszerű képzések keretében lehet majd megtanulni. Szeptembertől a szakgimnáziumokból ötéves technikumok lesznek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolák, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. Ezekkel a hároméves képzésekkel szakképzettség szerezhető, míg a technikumi képzéseken a szakképzettség mellett érettségit is lehet szerezni.

A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben alapozó tárgyak lesznek - ekkor sajátítják el az ágazati ismereteket a diákok, amelyből alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. A következő tanévre ajánlott technikumi óratervről itt írtunk részletesebben.

Mindemellett fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek majd ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Illetve szintén újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez. Ezekről a juttatásokról itt írtunk részletesebben.

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Ennek az összegéről és a feltételekről itt olvashattok:

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.