Szinte mindenhol nőttek a ponthatárok a Pázmány legnépszerűbb alapképzésein

Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.

A Pázmány idén is az egyik legkeresettebb hazai felsőoktatási intézmény volt: a felvételi adatok alapján a pszichológia bizonyult a legnépszerűbb szaknak, de sokan jelentkeztek a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi tanulmányok és a gyógypedagógia képzésekre is. Idén a pszichológia kivételével mindenhol nőttek a ponthatárok, a gyógypedagógián pedig hatalmasat ugrott.

Tavaly így alakultak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein:

  • Pszichológia: 474 pont
  • Kommunikáció- és médiatudomány: 408 pont
  • Gazdálkodási és menedzsment: 354 pont
  • Nemzetközi tanulmányok: 430 pont
  • Gyógypedagógia: 255 pont

Idén pedig ezek lettek a ponthatárok:

  • Pszichológia: 462 pont
  • Kommunikáció- és médiatudomány: 418 pont
  • Gazdálkodási és menedzsment: 398 pont
  • Nemzetközi tanulmányok: 433 pont
  • Gyógypedagógia: 399 pont

Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.

A ponthatárhúzásról szóló folyamatos tudósításunkat pedig itt tudjátok követni:

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.