Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Budapesti Gazdasági Egyetem sajtóközleménye szerint idén 5757 hallgató nyert felvételt az intézmény valamelyik képzésére. A legtöbben a kereskedelem és marketing (947 fő), a gazdálkodási és menedzsment (910 fő), a nemzetközi gazdálkodás (732 fő), a turizmus-vendéglátás (676 fő) és a pénzügy és számvitel (663 fő) szakokon kezdhetik meg tanulmányaikat. A nem gazdasági alapképzések közül a gazdaságinformatikus szakra 397, a nemzetközi tanulmányok szakra 233, míg a kommunikáció- és médiatudomány szakra 212 hallgató jutott be.
A közlemény szerint a BGE történetében először minden állami ösztöndíjas alapképzésen legalább 370 pontot kellett elérni a felvételhez, míg az önköltséges képzések esetében a minimumponthatár 300 pont volt. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatók átlagos felvételi pontszáma 415 pont lett.
A nappali, államilag támogatott alapképzések közül a legtöbb első helyes jelentkező a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus szakokat választotta.
Tavaly így alakultak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein:
Idén pedig ezek lettek a ponthatárok:
Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.
A ponthatárhúzásról szóló folyamatos tudósításunkat pedig itt tudjátok követni:
Vajon lesznek idén is olyan szakok, ahova a 499 pont is kevés lesz? Hány pont lehet elég a jogra, pszichológiára vagy éppenséggel az orvosira? Milyen szakokra lehet bekerülni kettes-hármas érettségivel? Ma este minden ilyen, és ehhez hasonló kérdésre választ kaptok.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
