Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BGE legnépszerűbb képzésein

Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.

A Budapesti Gazdasági Egyetem sajtóközleménye szerint idén 5757 hallgató nyert felvételt az intézmény valamelyik képzésére. A legtöbben a kereskedelem és marketing (947 fő), a gazdálkodási és menedzsment (910 fő), a nemzetközi gazdálkodás (732 fő), a turizmus-vendéglátás (676 fő) és a pénzügy és számvitel (663 fő) szakokon kezdhetik meg tanulmányaikat. A nem gazdasági alapképzések közül a gazdaságinformatikus szakra 397, a nemzetközi tanulmányok szakra 233, míg a kommunikáció- és médiatudomány szakra 212 hallgató jutott be.

A közlemény szerint a BGE történetében először minden állami ösztöndíjas alapképzésen legalább 370 pontot kellett elérni a felvételhez, míg az önköltséges képzések esetében a minimumponthatár 300 pont volt. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatók átlagos felvételi pontszáma 415 pont lett.

A nappali, államilag támogatott alapképzések közül a legtöbb első helyes jelentkező a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus szakokat választotta.

Tavaly így alakultak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein:

  • Kereskedelem és marketing: 400 pont
  • Turizmus-vendéglátás: 400 pont
  • Gazdálkodási és menedzsment: 400 pont
  • Pénzügy és számvitel: 401 pont
  • Gazdaságinformatikus: 301 pont
  • Nemzetközi gazdálkodás: 400 pont

Idén pedig ezek lettek a ponthatárok:

  • Kereskedelem és marketing: 372 pont
  • Turizmus-vendéglátás: 371 pont
  • Gazdálkodási és menedzsment: 371 pont
  • Pénzügy és számvitel: 371 pont
  • Gazdaságinformatikus: 370 pont
  • Nemzetközi gazdálkodás: 373 pont

Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.

A ponthatárhúzásról szóló folyamatos tudósításunkat pedig itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.