Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Budapesti Gazdasági Egyetem sajtóközleménye szerint idén 5757 hallgató nyert felvételt az intézmény valamelyik képzésére. A legtöbben a kereskedelem és marketing (947 fő), a gazdálkodási és menedzsment (910 fő), a nemzetközi gazdálkodás (732 fő), a turizmus-vendéglátás (676 fő) és a pénzügy és számvitel (663 fő) szakokon kezdhetik meg tanulmányaikat. A nem gazdasági alapképzések közül a gazdaságinformatikus szakra 397, a nemzetközi tanulmányok szakra 233, míg a kommunikáció- és médiatudomány szakra 212 hallgató jutott be.
A közlemény szerint a BGE történetében először minden állami ösztöndíjas alapképzésen legalább 370 pontot kellett elérni a felvételhez, míg az önköltséges képzések esetében a minimumponthatár 300 pont volt. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatók átlagos felvételi pontszáma 415 pont lett.
A nappali, államilag támogatott alapképzések közül a legtöbb első helyes jelentkező a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus szakokat választotta.
Tavaly így alakultak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein:
Idén pedig ezek lettek a ponthatárok:
Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.
A ponthatárhúzásról szóló folyamatos tudósításunkat pedig itt tudjátok követni:
Vajon lesznek idén is olyan szakok, ahova a 499 pont is kevés lesz? Hány pont lehet elég a jogra, pszichológiára vagy éppenséggel az orvosira? Milyen szakokra lehet bekerülni kettes-hármas érettségivel? Ma este minden ilyen, és ehhez hasonló kérdésre választ kaptok.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
