PSZ azt kéri, vonják vissza szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is, ezért azt kérik, vonják vissza a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet.

  • Eduline

Közleményükben azt írják, fokozott figyelemmel kísérik a vírusjárvány alakulását és annak gazdasági következményeit. Vizsgálják azt is, hogy a krízis hogyan hat és befolyásolja a magyar szakképzést, az abban tanulók és dolgozók helyzetét, életét – írják. A PSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja az ahhoz szorosan kapcsolódó szakképzés helyzetét.

Ezért azt kérik közleményükben, hogy a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet vonják vissza. Ezt azzal indokolják, hogy a duális szakképzésben az elmúlt években a tanulók jelentős arányban kerültek ki az iskolai tanműhelyekből szakmai gyakorlatra vállalkozókhoz. A szakképzési törvény a tanulók jelentős részénél a tanulói státuszt munkavállalói státuszra akarja alakíttatni, miközben a tanulószerződések száma járvány nélkül is mintegy ötezerrel csökkent 2017 óta – írják.

A szakszervezet szerint a gazdasági válság lehetetlenné fogja tenni a tanulók számára a vállalkozói szféra szereplőivel kötött tanulói munkaszerződések megkötését. „Tekintettel arra, hogy a tanulók jelentős számban maradhatnak vállalati gyakorlóhely nélkül - ami nem csupán továbbtanulásukat, de közép- és hosszú távon a magyar gazdaságot is veszélyezteti -, számukra biztosítani kell az iskolai tanműhelyeket” – olvasható a közleményben.

A fent említett folyamatok kapcsán a PSZ megemlíti a korábbi követeléseit, melyeket szerintük a jelenlegi helyzet megerősít. Továbbra sem értenek egyet azzal, hogy a szakképzésben foglalkoztatottakat meg kívánják fosztani közalkalmazotti státuszától. Szerintük a gazdasági válság arra hívja fel a figyelmet, hogy veszélyes a szakképzésben dolgozók egzisztenciáját megingatni, elbizonytalanítani, mert megbízható munkájuk most a szakképzés, de az egész magyar gazdaság jövőjének letéteményese” – írják.

Mi lesz a szakmai vizsgákkal a járvány idején?

Nem csak a végzősök és a felvételizők vannak különös helyzetben. Az érettségik mellett a szakmai vizsgák helyzete is kérdéses. Mutatjuk, mit az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza a kérdésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.