Mire kellett odafigyelni a középszintű magyarérettségi első részében? Milyen szempontok alapján kellett megírni az érvelést és a hivatalos levelet? Szabó Rolandot, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanárát, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatóját kérdeztük.
"A feladatsor egy viszonylag könnyen olvasható és értelmezhető ismeretterjesztő-pszichológiai szöveg egy mindig aktuális kérdésről, a barátságról. A lábjegyzetek és a számozások minden vizsgázó számára egyértelművé teszik a szöveget. Ámbár izgalmasabb is lehetett volna azáltal, ha a szövegben olvasható idegen kifejezések egy részét mint például a szociológia, humánetológus, mobilitás vagy networking lábjegyzet nélkül hagyva, azok jelentését firtatja a kérdéssor. Ezek olyan terminusok, amelyek jelentése egyértelműen kiderül a szövegből" - mondja Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója, aki szerint a feladatsor kérdései a klasszikus szövegértési kérdés-struktúrába illeszkednek.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.
Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.
Kiszúrás-e, hogy "ismeretlen" szerző művét kell elemezni?
"Alapvetően a kérdések első harmada a szöveg lényegi fókuszpontjaira kérdez rá, ezzel a legelemibb kompetenciát, az szövegértelmezési készséget mérve. Találhatunk a feladatok között érvelési kérdéseket is, amelyek alapvetően egy fokkal a szoros szövegértésen túlmutatva önállóan megkonstruálandó gondolatokat kérnek. A kérdéssor a szokásos táblázatos formában is visszakér szövegjelentéseket, a megoldókulcstól függ majd, hogy soronként 0 és 2, vagy válaszelemenként 1-1 pont szerezhető majd. Két rövid szövegalkotási feladatot is tartalmaz a feladatsor, amelynél érdemes a rövidsége miatt lényegre törő válaszokat adni, de mindezt úgy, hogy ügyelni kell arra, hogy összefüggő szöveg maradjon a válasz amellett, hogy a feladatok részutasításait is betartja" - magyarázza.
Erre kellett figyelni az érvelésnél és a hivatalos levélnél
Szabó Roland hozzáteszi: az érvelési szövegalkotás kiindulópontja a klasszikus, magyar szokások összevetése a nyugati szokásokkal. A szaktanár kiemeli: a feladat utasításai szerint a vizsgázóknak figyelniük kell arra, hogy válaszukban alapvetően az új típusú szokások mellett érveljenek. Ugyanakkor a feladat meghagyja azt is, hogy akár elutasító érveket is felsoroljanak, de csak miután az új szokás(ok) melletti érveiket megfogalmazták. Érdemes ennél a feladattípusnál a biztos utat választani, tehát 3-5 érvnél nem többet hozni. Ugyanakkor választhatják azt is a vizsgázók, hogy mindhárom megnevezett ünnep mellett –Valentin-nap, nőnap, halloween – hoznak érveket, de azt is, hogy csak egy vagy kettő ünnep mellett érvelnek, hiszen a feladat meghagyja a vagylagosság lehetőségét: „...a Valentin-nap, a nőnap vagy a halloween mellett!”
"Némi anomáliát okozhat, hogy a következő utasítás – „Ön hogyan vélekedik ezekről az ünnepekről?” – már többes számot használ, a megelőző utasítás pedig, mint ahogy a fentiekben is kifejtettem, a „vagy” kifejezés használatával választási lehetőséget hagy" - véli.
"Bármelyik út mellett is dönt a vizsgázó, el kell fogadni, amennyiben az érvelés műfajának megfelel a szöveg, amely szerint a bevezetőben a bázisszöveg segítségével fel kell vetni az esszé témáját, a tárgyalás részben érveket sorakoztatni az „állítás – alátámasztás” logikája mentén, majd zárásképp saját vélemény megfogalmazása" - magyarázza.
Hozzáteszi: a gyakorlati szövegalkotásnál – ami ez esetben egy klasszikus hivatalos levél megfogalmazása – két fontos szempontot kell szem előtt tartani. Az egyik a levél formai kereteire vonatkozik, hiszen a hivatalos levél igen kötött formájú és szerkezetű szöveg. Itt ügyelni kell arra, hogy a fejléc a tárgy megjelölésén túl tartalmazza a címzettet, majd mindezt egy új sorban a megszólítás követi, ami klasszikusan középre zárt, de a modernebb változatokban már a balra zárt forma sem ritka. Ezt követi maga a levél szövege és az indoklás rész, a szöveget pedig balra zárva a keltezés, jobbra zárva az elköszönés és aláírás zárja. A másik fontos szempont, hogy a feladat utasításainak megfelelő szöveget alkosson a vizsgázó tartalmilag is. Ennek megfelelően a feladat utasításait követve érvelő jellegű szövegalkotási feladat is ez egyben, hiszen 2-3 indoklást is hangsúlyozottan kér a feladat.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
|