Kiknek kell aláírniuk a hallgatói nyilatkozatot?

Minden olyan hallgatónak, akit állami ösztöndíjas helyre vesznek fel - mindegy, hogy nappalisok, estisek vagy levelezősök lesztek, alap-, osztatlan vagy mesterszakon, esetleg felsőoktatási szakképzésen tanultok majd. A hallgatói nyilatkozattal csak azoknak nem kell foglalkozniuk, akik önköltséges képzésen tanulnak, hiszen ők tandíjat fizetnek.

Fizetős szakon kezdtem, de közben átkerültem államira. Nekem is alá kell írnom?

Igen, alá kell írni. Viszont fontos, hogy csak az államilag támogatott félévekre fog vonatkozni: ha egy hároméves képzés első évét önköltséges formában teljesítettétek, és csak a harmadik félév elején soroltak át az állami ösztöndíjas keretbe, csak a további négy félév számít majd, erre az időszakra vonatkoznak majd a kötelezettségek.

Mindez fordítva is igaz: ha valaki államin kezdett, és később átsorolták önköltségesre - ez általában akkor történik, ha rosszak a tanulmányi eredményei -, akkor az önköltséges féléveket már nem kell ledolgoznia.

Állami helyre jelentkeztem. Már alá kellett volna írnom?

Nem, a szerződést csak azután kell aláírnotok, hogy felvettek az állami ösztöndíjas képzésre, és azelőtt, hogy ténylegesen elkezdenétek az első félévet. Az egyetem vagy főiskola erről időben tájékoztatni fog titeket, a legtöbb helyen a beiratkozáskor segítenek is a kitöltésben. Hogyan húzzák meg a ponthatárokat?

Miért kell ezt aláírnom?

A hallgatói nyilatkozat mögött álló gondolatmenet a következő: az állam finanszírozza egyes hallgatók továbbtanulását, és egyfajta befektetésként elvárja, hogy "ledolgozzátok" a támogatást. A nyilatkozat aláírása nélkül nem kezdhetitek el az állami ösztöndíjas képzést.

Mit is írok alá?

A nyilatkozat tartalma: vállaljátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, emellett azt is, hogy húsz éven belül "ledolgozzátok" az igénybe vett állami ösztöndíjas féléveket (tehát annyi ideig dolgoztok magyarországi munkahelyen, ahány állami félévet igénybe vettetek).

Mennyi ideig kell itthon dolgoznom?

Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít. Tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot itthon kell dolgoznotok, bejelentve. A feketemunka nem számít.

Ha ezt ledolgozom, akkor semmit nem kell visszafizetnem?

Ha időben elvégeztétek a képzést, és a megadott ideig dolgoztatok Magyarországon, akkor nincs más kötelezettségetek.

Miért hívják röghöz kötésnek? Nem vállalhatok külföldön munkát?

De, vállalhattok. A nyilatkozat csak arra vonatkozik, hogy a diploma megszerzését követő húsz évben bizonyos ideig magyarországi munkahelyen kell dolgoznotok. Például egy hároméves képzés miatt három év magyarországi munkaviszonyra lesz szükségetek, a további tizenhét évben viszont bárhol máshol is dolgozhattok.

Rögtön a diplomaszerzés után el kell kezdenem a "törlesztést"?

Ilyen kitétel nincs, csak az a lényeg, hogy a diploma megszerzésétől számított húsz éven belül teljesítsétek. Visszatérve az előző kérdésre: az is lehetséges, hogy diploma után rögtön külföldön dolgoztok, és csak valamikor később, de még húsz éven belül jöttök haza ledolgozni az előírt időszakot.

Suli mellett is vállalok munkát. Az beleszámít?

A "törlesztést" a diploma megszerzése után kezdhetitek csak el, tehát ha még nincsen diplomátok, vagy ha önköltséges képzésen szereztetek papírt, akkor nem számít a képzés mellett végzett munka. Viszont ha az alapképzést is államin végeztétek el, és utána a mesterszak mellett dolgoztok, az számít. Ugyanez a helyzet, ha párhuzamosan végeztek két szakot: az első, államis diploma megszerzése után vállalt munkával csökkenthetitek a ledolgozandó időt.

Mi van, ha nem találok munkát?

Ahogy már említettük, nem kell rögtön elkezdeni a "törlesztést". Ráadásul ha regisztrált álláskeresők vagytok, és kaptok munkanélküli segélyt, azt az időszakot is beszámítják. Ugyanez a helyzet, ha terhességi-gyermekágyi segélyt (TEGYÁS), gyermekgondozási segélyt (GYES) vagy gyermekgondozási díjat (GYED) kaptok. Ilyen támogatást kapnak a munkanélküli pályakezdők: itt a teljes lista.

Külföldre szeretnék költözni. Mi történik, ha nem dolgozom le a megadott időt?

Ki kell fizetnetek az állam költségeit - vagyis annyit, amennyibe az államnak a diplomátok került. Viszont ha valamennyi magyarországi munkaviszonyt fel tudtok mutatni, akkor arányosan csökken a visszafizetési kötelezettségetek. Például egy alapképzés miatt 900 napot le kellene dolgoznotok, de húsz év alatt csak 300 napot dolgoztatok itthon. Ebben az esetben a tandíj kétharmadát kell visszautalnotok az államnak.

Mi van, ha nem szerzem meg időben a diplomát?

A képzési idő másfélszeresén belül kell diplomát szereznetek, tehát egy hároméves alapszak esetében négy és fél év alatt, kétéves mesterszakon három év alatt, és így tovább. Ha ezt nem teszitek meg, vissza kell fizetnetek az állami félévek tandíjának felét. Például: ha egy 200 ezer forintos alapszakra jártatok négy és fél évig, tehát kilenc állami félévet vettetek igénybe, akkor az 1 millió 800 ezer forintos tandíj felét, 900 ezer forintot kell visszafizetnetek az államnak.

Mi történik, ha félbehagyom az egyetemet?

Két forgatókönyv van. Ha az első, illetve osztatlan képzésen a második félév után gondoljátok meg magatokat, akkor csak annyi történt, hogy felhasználtátok azt az egy vagy két állami félévet, visszafizetési kötelezettségetek nincs. Amennyiben később hagyjátok félbe az egyetemet, vissza kell fizetnetek a tandíj felét, ugyanúgy, mintha túlcsúsztatok volna - de ezt le is lehet dolgozni. Ennyi államilag támogatott félévet kapnak az egyetemisták - a legfontosabb kérdések.

Vissza kell fizetnem a szociális és a tanulmányi ösztöndíjat is?

Nem, a hallgatói nyilatkozat csak az ún. állami ösztöndíjra vonatkozik. Ha kaptok valamilyen egyéb - szociális vagy tanulmányi - ösztöndíjat, azt nem kell visszafizetnetek.