Radnóti- és Ady-verset is kellett elemezni az őszi magyarérettségin

Egy tudományos-ismeretterjesztő szöveget, egy Montaigne-részletet, egy Petőfi-, valamint egy Ady Endre- és egy József Attila-verset kaptak a diákok az októberi, középszintű magyarérettségin.

  • Eduline
Fazekas István

Kedden többek között a matematikavizsgával folytatódik a 2014-es őszi érettségi, szerdán pedig történelemből vizsgáznak a diákok. Idén összesen 8102-en vizsgáznak: az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Ilyen volt a középszintű érettségi

A középszintű feladatsor szövegértés részében (40 pont) a vizsgázóknak Fónagy Zoltán tudományos-ismeretterjesztő írásával kapcsolatban kellett kérdésekre válaszolniuk, a téma a hagyományos társadalmak életritmusa és időbeosztása volt. A feladatsorokat és a hivatalos megoldásokat innen tölthetitek le.

A szövegalkotás feladatnál (60 pont) a diákok három lehetőség közül választhattak. Az első szöveg egy 16. századi Montaigne-részlet volt a barátság és a szerelem különbségéről - a vizsgázóknak legalább 3-4 epikai vagy drámai mű példái alapján kellett érvelni Montaigne állítása ellen vagy mellett. Azoknak, akik a verselemzést választották, Petőfi Sándor A puszta, télen című művéről kellett írniuk, a harmadik feladatban pedig Ady Endre és József Attila egy-egy versét kellett összehasonlítani.

A szövegalkotási feladatban 20-20 pont jár a tartalmi minőségért, a szerkezetért és felépítésért, illetve a nyelvi minőségért. A helyesírási hibákért összesen 15, a csúnya írásképért három pontot vonhatnak le a javítók.

Az emelt szintű vizsga

Az emelt szintű magyarérettségin a nyelvi-műveltségi feladatsor (40 pont) Radnóti Miklós Száll a tavasz... című verséről szólt. Ezután a diákoknak Arany János A lepke című versét kellett elemezniük (25 pont), majd pedig egy, az (ön)életrajzok népszerűségéről szóló részletre kellett reflektálniuk (20 pont).

A gyakorlati írásbeliség részben egy hivatalos levél megfogalmazása volt a feladat (15 pont), amelyben a diák engedélyt kér az igazgatótól egy italoskartondoboz-gyűjtés és a hozzá kapcsolódó kampány megszervezésére. A középszintű vizsgához hasonlóan helyesírási hibákkal 15, a csúnya íráskép miatt pedig három pontot lehetett veszíteni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.