Itt vannak a felvételi adatok: rekordszámú jelentkező került be az ELTE-re

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a 2018-as felvételin, összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Volt olyan szak, amelyre 500 - vagyis a maximális - pontszámmal lehetett bejutni.

  • Eduline
Fazék

Ezerrel többen – csaknem 13 és fél ezren – jelölték meg idén első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, mint tavaly. A legtöbb diákot vonzó szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult Gazdálkodástudományi Intézet és a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ képzései is.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A 2018. július 25-én nyilvánosságra hozott felvételi eredmények szerint 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben. A felvettek harmada a pedagógusképzési területen kezdi meg tanulmányait. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése is folytatódott: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.

Az ELTE portfóliójában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége is várakozáson felüli: a jelentkezések és a frissen felvett hallgatók számát tekintve a Gazdálkodástudományi Intézet képzései országos szinten a területen a harmadik legnépszerűbbek. 

Hány ponttal lehetett bekerülni az ELTE szakjaira?

Átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (404), a Gazdálkodástudományi Intézet (390) és az Állam- és Jogtudományi Kar (382) szakjaihoz volt szükséges, de a jelentkezők által elért pontszámok átlaga is országos szinten kiemelkedő: az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 fő átlagpontszáma kereken 400 volt.

Érdekesség, hogy az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt, ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanárának kíván tanulni. 

A négy alap- és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, illetve pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkező került be.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be; a legjelentősebb, közel kétszeres növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon látható, ahol közel háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Új szak az Informatikai Kar autonóm-rendszer-informatikus képzése, valamint a Természettudományi Kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10, magasan kvalifikált hallgatóval indulhat el az őszi szemeszterben.

A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzésein is nagyarányú a növekedés: az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat angol nyelven.

Melyik ELTE-karon kezdenek a legtöbben?

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (1845) érkezik, a BTK-t a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1162) követi, a harmadik pedig a Természettudományi Kar (1115) lett.

Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).

Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.