Változtak az érettségi szabályai: több ezren járnak rosszul

A 2014. október-novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Előrehozott érettségit ráadásul 2014-től csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet tenni. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire: a legnépszerűbb vizsgatípus tavaly az előrehozott érettségi volt, idén azonban jóval kevesebben vizsgázhatnak. 2014-től ugyanis csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.

Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha valaki korábban már érettségizett középszinten az adott tárgyból, az október-novemberi időszakban is jelentkezhet. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok.

Előrehozott érettségit a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben - tehát legkorábban a 10. osztálytól - lehet tenni, ha a tantárgyi követelményeket a diák teljesítette. Amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - még friss tudással vizsgázhattak.

Az előrehozott érettségit 2005-ben vezették be, már akkor is négyezren tettek ilyen vizsgát. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban - amikor utoljára lehetett minden tárgyból vizsgázni - 11 300-an tettek előrehozott vizsgát, ez az összes érettségi 49 százaléka volt.

Bár szintemelő vizsgát mindkét vizsgaidőszakban lehet tenni, ismétlő vizsgára egyáltalán nincs lehetőség, sem a tavaszi, sem az őszi érettségin. Így, ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése nem javíthat a korábban elért eredményén. Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, pótló vagy javító vizsgát is csak a rendes érettségi időszakában tehetnek a diákok - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.