Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Második rész: Németország.
Németország tartományai közül már csak Alsó-Szászországban van tandíj - ott is maximum 500 euró (150 ezer forint) szemeszterenként -, miután ettől a tanévtől a bajor állami egyetemeken és főiskolákon is eltörölték az önköltséges képzést. Mindenhol fizetni kell viszont tanulmányi hozzájárulást: ez félévente átlagosan 200 eurót (60 ezer forintot) jelent - az összeg általában fedezi a könyvtárhasználatot, a vizsgadíjakat és a menzát, emellett kaptok egy féléves közlekedési bérletet is.
A megélhetésre és a szállásra havi 600-700 eurót (180-210 ezer forint) érdemes számolni, de ha kollégiumban laktok, ennél olcsóbban is kijöhettek.
A képzési rendszer a magyarhoz hasonló: a legtöbb szak a bolognai rendszer szerint alap- és mesterképzésre oszlik - az itthoni maior-minor szisztémához hasonlóan az alapszakokon specializálódhattok egy tárgyra (Monobachelor), vagy kombinálhatjátok ezeket (Kombinationsbachelor/2-Fach-Bachelor). Osztatlan a képzés a jogi, orvosi és művészeti szakokon. A felsőoktatási intézmények összefoglaló neve a Hochschule: az egyetem Universität, a főiskola Fachhochschule.
Hogyan kell felvételizni?
Az engAme tájékoztatása szerint Németországban nincs egységes felvételi rendszer: van olyan intézmény, ahova közvetlenül, és van, ahova az uni-assist.de honlapon keresztül kell jelentkezni. Van, ahol csak az online jelentkezési lapot kell kinyomtatni és a szükséges fénymásolatokkal együtt postára adni, de van olyan egyetem is, ahol motivációs levelet és önéletrajzot is kérnek, vagy felvételi vizsgát is tartanak. Általában júliusig, illetve januárig kell jelentkezni.
Az orvosi egyetemekre egy külön felületeten, a hochschulstart.de honlapon kell jelentkezni: ha szeptemberben szeretnétek elkezdeni a képzést, a kötelező TMS vizsgára - amely a kognitív képességeket, valamint a természettudományos ismereteket méri - januárban kell regisztrálni.
Ezek Németország legjobb egyetemei
A Quacquarelli Symonds 2013/14-es világrangsorának top 200-as listájára 13 német felsőoktatási intézmény került fel. A legelőkelőbb helyen a Heidelbergi Egyetem (teljes nevén Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg) végzett: az 1386-ban alapított intézmény az 50. lett. A müncheni Technische Universität az 53., a szintén müncheni Ludwig-Maximilians-Universität pedig a 65. lett.
A Freiburgi Egyetem a 102., a berlini Freie Universität a 109., a Karlsruhe Institute of Technology (KIT) a 116., a Humboldt pedig a 126. helyet szerezte meg. A göttingeni Georg-August-Universität a 128., a tübingeni Eberhard Karls Universität a 134., az aacheni Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule a 147., a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität a 163., a Technische Universität Berlin a 183., a Hamburgi Egyetem pedig a 186. lett.
A felvételi feltétele a C1-C2-es szintű nyelvvizsga: minden egyetemen és főiskolán elfogadják a TestDaF (Test Deutsch als Fremdsprache) nyelvvizsgát, amelyet Budapesten a Goethe Intézetben tehettek le. A Goethe vizsgái közül mindenhol elfogadják a C2-es szintű Grosses Deutsches Sprachdiplom (GDS) bizonyítványt is.
Van olyan intézmény, amely saját vizsgát (DSH - Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) írat azokkal a diákokkal, akiknek nincs nyelvvizsga-bizonyítványuk, de egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek: ennek az a hátránya, hogy a felvételi döntésig nem lehet tudni, melyik egyetemen kell majd a vizsgát megírni - nehézségi szintjük eltérő lehet. Van egy DSD 2 (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz - Stufe II) nevű vizsga is: ezt néhány középiskolában lehet letenni.
Az angol nyelvű képzéseken nem minden esetben feltétel a német nyelvtudás: Németországban már 733 ilyen mesterképzés közül választhattok. A részleteket itt találjátok.
A német felsőoktatási intézmények általában elfogadják a magyar érettségit. Az egyetemek nagy része két emelt szintű érettségit kér a szakterületnek megfelelő tárgyakból. Hogyan tanulhattok Ausztriában? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.