A minimális pontszám is elegendő volt a legnépszerűbb műszaki szakhoz

Több mint 6200-an jelentkeztek 2012 második legnépszerűbb alapképzésére, gépészmérnök alapszakra.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Több mint 6200-an jelentkeztek 2012 második legnépszerűbb alapképzésére, gépészmérnök alapszakra. A sikeres felvételihez elég volt a minimális 240 pont is, ennyivel lehetett bekerülni a Nyíregyházi Főiskolára, a Dunaújvárosi Főiskolára, a Debreceni Egyetemre és a Pannon Egyetemre. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem gépészmérnöki képzéséhez kellett: a BME-re 391, az Óbudai Egyetemre 311 pont alatt senkit nem vettek fel.

Műszaki menedzser és építőmérnök

A BME műszaki menedzser szakján 362 volt a ponthatár, ezen kívül az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 240 és 274 közötti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a Szent István Egyetemen 240-nél,  a Szegedi Tudományegyetemen 274-nél, a győri egyetemen pedig 252-nél húzták meg a ponthatárt.

Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Műegyetemen kellett a legtöbb, 350 pont, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Széchenyi István Egyetemen 240 volt a ponthatár, a Szent István Egyetem képzéséhez 280 pont kellett.

Vegyész- és biomérnök

Vegyészmérnöki képzést idén is csak három intézmény - a BME, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem - indít, a legmagasabb ponthatárt a Műegyetemen húzták (427 pont), a DE-n 300, a PE-n 301 pont kellett az államilag finanszírozott formához. A biomérnöki alapszakon is hasonlóak voltak a ponthatárok: a BME-n 407, a DE-n 350, a PE-n 260, a Corvinuson 347, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 317.

A 2012-es keretszámok
A műszaki képzéseket indító egyetemek és főiskolák jól jártak a 2012-es keretszámok átcsoportosításával: az alapszakokra eredetileg 8000 állami ösztöndíjast vehettek volna fel a felsőoktatási intézmények, június végén azonban 2600-zal emelték meg a létszámot, igaz, ezzel egy időben visszavágták a részösztöndíjas keretet. A korrigált keretszámokról itt olvashattok.
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.