Nem a spórolás a cél, de ekkora vizsgarendszert felesleges fenntartani - így indokolta az oktatási államtitkárság a választható érettségi tárgyak számának csökkentését. Nem ez az egyetlen változás, 2012. szeptember 1-től húsz helyett huszonöt százalék kell majd a ketteshez, néhány tantárgy kivételével megszűnik az előrehozott érettségi. A kétszintű vizsgarendszer - másfél éve napirenden lévő - teljes átszabása egyelőre várat magára.
Cikkünk megjelenése óta megjelent az új érettségi szabályokról szóló rendelet, amely eltér a májusban nyilvánosságra hozott tervezettől - a legfrissebb változatot itt találjátok.
"Az Oktatási Hivatal okult a tavalyi romániai és lengyelországi tömeges érettségi bukásokból" - így indokolta április végén az oktatási államtitkárság, miért várnak két tanévet az érettségi minimum ponthatárának emelésével. A kormányzati oldalon április közepén jelent meg az az előterjesztés, amely alapján a diákoknak a 2013/2014-es tanévtől az eddigi húsz százalék helyett huszonötöt kell elérniük az érettségin, hogy megkapják a kettest.
A szigorítás várható volt, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már a 2011-es érettségi - nem rossz - eredményeit is úgy kommentálta, a magyarországi követelmények nagyon alacsonyak, Európa legtöbb országában csak az szerezhet kettest, aki legalább az ötven százalékot eléri.
Lukács Péter, a Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia szakának vezetője szerint az emelésnek önmagában nincs értelme, a szigorítás nincs hatással az oktatás színvonalára, a fő kérdés az, hogy mit kell tudni a száz százalék eléréséhez. „Ha egy buta válasszal is lehet sok pontot szerezni, akkor ennek a döntésnek nincs értelme” - mondta az eduline-nak.
A diákok szerették, mégis megszüntetik
Megszűnik az előrehozott érettségi is - a 2013/2014-es tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakától már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, "nem helyes", hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek az érettségi egy részén, mert annak "szimbolikus szerepe van", tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot.
Előrehozott érettségire eddig azok jelentkezhettek, akik már a kilencedik, tizedik vagy tizenegyedik évfolyamban teljesítik az adott tantárgyból a helyi tantervben szereplő követelményeket, és megszerezték a szükséges osztályzatokat is. Az előrehozott érettségit érintő változásokról itt olvashatsz bővebben.
Mégsem lesz kötelező természettudományos érettségi
Annak ellenére, hogy a kormány többször jelezte, hogy a természettudományos képzéseket preferálja, a decemberben elfogadott közoktatási törvényből mégis kimaradt a kötelező természettudományos érettségi.
Lukács Péter szerint világjelenség, hogy kevesen érdeklődnek a természettudományos tárgyak iránt, mert „kellemetlenebb munka, többet kell rájuk tanulni”. „Ezeket a tárgyakat ott tanulják szívesen, ahol megfizetik, Magyarországon nem ez a helyzet. Mint életpálya nem vonzó nálunk. Ahhoz, hogy az legyen, pénzre lenne szükség, ami nálunk nincs” – mondta.
Csökken a választható tárgyak száma
Majdnem félmillió vizsgát tartanak az idei érettségi szezonban - ezek között több olyan tantárgy is van, amelyből csak egy-két diák írásbelizik és szóbelizik, ezért a választható tárgyak számát is csökkenti az oktatási államtitkárság.
„Elsődlegesen nem a spórolás a cél, hanem a vizsgarendszer átláthatóbbá, egységesebbé, ésszerűbbé és költséghatékonyabbá tétele. A korábbi, nemzetközi összehasonlításban is kirívóan sokféle tárgyválasztási lehetőséget biztosító vizsgarendszert indokolatlan fenntartani” - válaszolta az eduline kérdésére Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár, aki szerint arra nem kell számítani, hogy tovább csökkentik a választási lehetőségeket. Az idei érettségi negatív rekordereiről itt olvashattok.
| Jön a pszichológia, mennek a nyelvek |
Először a 2014/15-ös tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakában lehet majd választható közismereti tárgyként pszichológiából is érettségizni. Ami a 2013/14-es érettségi időszakot illeti, az eddigi huszonnégy idegen nyelv helyett már csak hat világnyelvből, latinból és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolákban oktatott nyelvekből lehet majd idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A hat világnyelv az angol, német, francia, olasz, orosz és spanyol. |
Mi lesz?
Bár a kétszintű érettségi átszabása már majdnem másfél éve napirenden van, az oktatási államtitkárságon még nem készült tervezet arról, pontosan mi és hogyan változik. A helyettes államtitkár kitérő választ adott az emelt szintű érettségi és a felvételi kapcsolatát firtató kérdésünkre, azt azonban kiemelte, hogy "a felvételi feltételeinek változásához kellő felkészülési időt kell biztosítani".
Lukács Péter szerint nincs szükség kétszintű érettségire. „Ez a rendszer a 90-es évek elején úgy született meg, hogy az volt az elképzelés, a felsőoktatás nem lesz tömeges. A középszintű eredetileg azoknak lett kitalálva, akik érettségi után nem akarnak továbbtanulni. Viszont a felsőoktatás tömegessé vált, nemcsak nálunk, ez világszintű jelenség” - mondta. A szakértő szerint az érettségi és felvételi kombinációjára lenne szükség, utóbbit akár az érettségire is lehetne építeni úgy, ahogy Nyugat-Európában.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
