„Ha ingyenes lenne, már rég az Alkotmánybírósághoz fordultam volna, de a jövő félévi tandíj mellé nem hiányzik még egy ügyvédi számla is” – mondta az eduline-nak egy kiskunfélegyházi végzős középiskolás, aki gazdálkodási és menedzsment szakra felvételizik, annak ellenére, hogy ez a képzés szeptembertől kizárólag fizetős formában indul. „Olyan intézménybe jelentkeztem, ahol van egy ösztöndíjprogram, amely már az első félévemet is fizetné az érettségi pontok alapján. De valószínűbb, hogy érettségi után halasztok, és kimegyek dolgozni külföldre, hogy fizetni tudjam a főiskolát" - tette hozzá.

Az LMP február közepén arra biztatta a felvételizőket, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, mert – a párt tagjai szerint – törvénytelen az államilag támogatott hallgatói helyek számának drasztikus csökkentése, a még mindig hatályban lévő 2005-ös felsőoktatási törvény szerint a keretszámok ugyanis maximum tíz százalékkal térhetnek el az előző évitől.

Ehhez képest idén van olyan képzési terület, ahol kilencven százalékos volt a csökkenés – hívta fel a figyelmet az LMP. Mivel az új alkotmánybírósági törvény szerint az Ab-hez panaszbeadványokkal pártok és civil szervezetek nem, csak az érintettek – ez esetben a felvételizők – fordulhatnak, a párt jogászokat bízott meg azzal, hogy készítsenek egy szabadon felhasználható panaszbeadványt, amelyet az egyik jogászblogról le is lehet tölteni.

Ennek ellenére eddig egyetlen panaszbeadvány sem érkezett az Alkotmánybírósághoz – tudtuk meg az Ab sajtóosztályától, ahogy az LMP-nél és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK) sem jelentkezett senki. A kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat külön munkacsoport létrehozását tervezte, de úgy tudjuk, időközben elálltak ettől.

Későn szóltak

A felsőoktatási felvételi tájékoztató december közepén jelent meg, de az eljárás szabályain, a rangsorolás elvén, a pontszámítási szabályokon és a képzések leírásán kívül gyakorlatilag semmilyen használható információt sem tartalmazott – akkor ugyanis még az új felsőoktatási törvényt sem szavazta meg a parlament, ahogy a keretszámokról, az új diákhitelről és a hallgatói szerződésekről szóló jogszabályok sem készültek el.

A szeptember 1-től érvényes keretszámokról január elején döntöttek, míg az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződések tervezetére is csak január 20-án bólintottak rá, ahogy a diákhitel 2. részletei is csak január közepén derültek ki.

A felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, ez pedig azt jelentette, hogy a felvételizőknek két hetük maradt eldönteni, merre tovább. Igaz, miután Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy így sérülnek a felvételizők jogai, kilenc nappal meghosszabbították a határidőt.

Pénz beszél?

A diákok többségét alighanem az ügyvédi képviselet költsége tartotta vissza az alkotmánybírósági panasz benyújtásától – mondta az eduline-nak több középiskolai tanár. „Az ügyvédi munkadíj mindig megegyezés kérdése, ebben az esetben legalább 15-20 ezer forint attól függően, hogy mennyi munkát igényel a képviselet” – mondta ifj. Réczi László ügyvéd. Az ügyvédnek kell a panaszt benyújtania, és ő vizsgálja meg, hogy a panaszt benyújtó diák esetében vannak-e a jogsérelmet súlyosbító vagy azt kizáró körülmények.

A költségek mellett a hosszas eljárás is elriaszthatta a tizennyolc-tizenkilenc éves diákokat. Az Alkotmánybíróság döntéséről ráadásul még az említett jogászblog szerzői is csak találgatni tudnak. „Reményeink szerint az Alkotmánybíróság döntése minden felvételizőre ki fog terjedni, nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a választott megoldás kedvezőbb helyzetbe fogja hozni a panaszt benyújtókat” – írták.