Csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok. Idén 2500 olyan jelentkezőt vett fel az ELTE, akik remélhetőleg ezen szakok valamelyikén fognak diplomát szerezni a következő években.
A felvettek 20 százaléka valamilyen pedagógusképzésen kezdi meg a tanulmányait - közölte az Eduline szerkesztőségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Az ország legnépszerűbb egyetemére az idei felsőoktatási felvételi eljárás során 11 960 új hallgatót vettek fel. Lapunknak küldött közleményük szerint alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, vagyis 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.
Pedagógusképzésekre egyébként ennél többet; összesen 2500 főt vettek fel, ami magasabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
- 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő,
- 284 főt óvodapedagógus,
- 203 főt tanító,
- 1053 főt tanár,
- 744 főt gyógypedagógus és logopédia szakra vettek fel.
"Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait" - írják.
Hozzáteszik, hogy az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).
A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről |
|