Már elindult az általános felsőoktatási felvételi időszak, amikor a 2020. szeptemberében induló képzésekre lehet jelentkezni. A jelentkezési határidő a korábbi évekhez hasonlóan február 15. Az eddigi 500 pontos rendszer és az érettségi, tanulmányi és többletpontok számítása nem változik: itt találjátok a részleteket és kalkulátorunkat. Azonban nem a jelentkezés leadása és az érettségi jelenti majd a diákok számára a legnagyobb megpróbáltatást, a neheze majd csak a felvételi után jön.

Miben lesz más egyetemistának lenni?  

A középiskolában megszokott oktatással szemben, az egyetemeken kevésbé hangsúlyos a tanár-diák alá-fölérendeltség és a frontális oktatás. Habár itt is megvan az alapvető hierarchia, a tanárok nagy része „kollégának” kezelik a hallgatókat. Az oktatók szeretik a proaktív diákokat és elsősorban nem azt várják, hogy bemagoljátok a tananyagot, sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatban is tudjátok használni és hasznosítani. Persze vannak olyan képzések, vagy tantárgyak, ahol ez sincs mindig így. Vannak olyan oktatók, akik kifejezetten magolós vizsgákat állítanak össze, több ezer oldalas szakirodalommal.

Alapvető különbség még a két oktatási rendszer között, hogy az egyetemeken 90 perces órák vannak. Az óráknak pedig két fajtájuk van, találkozni fogtok nagylétszámú előadásokkal, amelyeken ajánlott a részvétel, illetve lesznek kis létszámú gyakorlatok, amelyeken kötelező ott lenni. Az utóbbiról a legtöbb helyen maximum három alkalmat hiányozhattok, ha nem szeretnétek elbukni a tárgyat. Viszont nem lesz olyan nehéz bejárni az órákra, mint amennyire elsőre tűnhet, hiszen nagyrészt ti állíthatjátok össze az órarendeteket.

Ahhoz is hozzá kell majd szoknotok, hogy rengeteg csoportmunka és prezentáció lehet az egyetemi évek alatt. Ezért érdemes már az első félévben minél több szaktársatokkal jó kapcsolatot kialakítanotok, mert nem tudhatjátok, hogy kikkel hoz majd benneteket össze a sors. Az egyéni előadásokból és beadandókból sem lesz hiány – ezek többségéhez pedig valamilyen kutatómunkát és háttérinformáció-gyűjtést is kell majd végeznetek.

Ha ti is most felvételiztek egyetemre, akkor nem csak a különbségeket, hanem a következő fogalmakat is érdemes már most megismernetek.

Egyetemi szótár – 5+1 egyetemi kifejezés, amit már most érdemes megjegyeznetek

1. Neptun: elektronikus tanulmányi rendszer, ezen a felületen keresztül lehet az összes ügyintézést – kollégiumi jelentkezést, tandíjbefizetést, diákigazolvány-igénylést, tantárgy- és vizsgafelvételt – elintézni. A zh-k és a vizsgák eredményeit is ide töltik fel.

2. Zh: a zárthelyi dolgozat rövidítése. Ez nem vizsga, így nincs minden tárgyból zh, de ahol van, ott általában a vizsga előfeltétele a félév folyamán írt zárthelyik legalább kettes átlaga.

3. Kollokvium: így hívják az egyetemeken és főiskolákon a vizsgákat. Ez lehet írásbeli, szóbeli vagy akár kombinált. Kollokviumot a vizsgaidőszakban lehet felvenni, és erre kaptok érdemjegyet.

4. Kredit: a tanulmányi követelmények teljesítését jelző mértékegység. Minden tárgyhoz tartozik egy meghatározott mennyiségű kredit. Általában a legfontosabb tárgyak érnek a legtöbb kreditet. Alapképzésben 180 kreditet kell teljesíteni az abszolutóriumhoz. A kreditekről itt olvashattok el mindent.

5. UV: az utóvizsga rövidítése. Abban az esetben, ha egy vizsgaidőszakban már voltatok egy tárgyból vizsgázni, de nem sikerült, akkor az UV-n javíthattok, amelyre külön időpontokat hirdetnek meg a Neptunban.

+1 Abszolutórium: végbizonyítvány, amely a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja. Vagyis ezt akkor kapjátok meg, ha már minden tárgyból sikeres vizsgát tettetek, és már csak a szakdolgozat, az államvizsga és/vagy a nyelvvizsga van hátra a diplomáig.

Mik lehetnek az egyetemi évek legnagyobb buktatói?

Általános- és középiskolában hozzászokhattatok ahhoz, hogy a tanárok néha-néha beadják a derekukat és elhalasztjátok a dolgozatot. Az egyetemen nincs ilyen lehetőség – a zh-k, prezentációk, beadandók és vizsgák időpontjai fixek, ezeket komolyan is kell venni.

Bár a laza egyetemi életérzés sokak számára hívogató, rengetegen bele is esnek abba a hibába, hogy túlértékelik ezt a szabadságot. Itt már senki nem fog titeket nyaggatni, hogy írjátok meg a házifeladatokat és beadandókat, illetve a vizsgajelentkezés, valamint a határidők betartása is csak rajtatok múlik. Szintén jól hangozhat elsőre, hogy ott legyetek minden egyetemi buliban és heti kétszer a szaktársaitokkal is beüljetek valahova, de a vizsgaidőszak nagyon nehéz lesz, ha egyáltalán nem készültök előre a félév során és minden jegyzetet két-három nap alatt szeretnétek beszerezni és megtanulni. Az elbukott tárgyak nem csak rontják a tanulmányi átlagotokat, hanem akár csúszhattok is miattuk.

De nem csak a csúszás elkerülése és az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Hogy mik ezek, arról itt olvashattok bővebben.

Tippek, hogy ne legyen katasztrófa az egyetem

1. Olvassatok el minden fontos szabályt, mielőtt elkezdődik az egyetem

Ha nem szeretnétek, hogy meglepetésként érjenek az egyetemi szabályok, akkor érdemes már a szeptemberi iskolakezdés előtt átböngésznetek az intézmény honlapját és elolvasnotok minden fontos infót.

2. Kérjetek segítséget felsőbb évesektől, szaktársaitoktól

Merjetek kérdezni, ha valamit nem értetek. A felsőbb évesek és néhány szaktársatok már lehet, hogy jobban átlátják a rendszert, így tudnak segíteni nektek.

3. Már most nézzetek utána, hogy milyen lehetőségeitek lehetnek az egyetem

Kötelező elfoglaltságokon kívül vannak öntevékeny csoportok, szakkollégiumok vagy diákszervezetek is. Már most érdemes utánajárnotok, hogy mivel tehetitek majd még színesebbé az egyetemi éveiteket. Legyen szó akár sportról vagy más hobbiról.

4. Figyeljétek a krediteket

Fontos, hogy már az első félévtől kezdve nyomon kövessétek a felvett és teljesített kreditek számát. Így elkerülhetitek az átsorolást és azt is, hogy az utolsó félévetekben aránytalanul sok kreditet kelljen teljesítenetek, vagy a túlteljesítés miatt fizetnetek kelljen.

5. Ne halogassatok

Megelőzhetitek az utolsó hetes kikészülést, ha már a félév közben beütemezitek a kötelező kiselőadásokat és beadandókat. Ez a vizsgaidőszakra is igaz: ne akarjátok minden vizsgát az utolsó időpontra tolni és mindegyikre egyszerre felkészülni. Fontos, hogy adjatok magatoknak elég időt a felkészülésre, és lehetőleg a vizsgák időpontjait is – ha több van – jól gondoljátok át.