Hankó Balázs egyetemjáró körútjának következő állomása a Károli lesz
Novemberben a Károli hallgatói is felkérdezhetik a minisztert.
A döntést Sulyok Tamás hozta meg, Hankó Balázs ellenjegyzésével, az egyetem fenntartójának, a református egyháznak a javaslatára. Trócsányit korábban tanúként Völner Pál ügyében is kihallgatták.
A kinevezés értelmében Trócsányi László 2027. február 1. és 2032. január 31. között tölti majd be a rektori posztot. A 70 éves, Széchenyi-díjas jogtudós 2022 óta vezeti az intézményt – írja a hvg.
Trócsányi pályafutása során több jelentős közéleti tisztséget is betöltött: volt alkotmánybíró 2007 és 2010 között, majd 2014 és 2019 között igazságügyi miniszterként dolgozott. Később, 2019 és 2024 között az Európai Parlament képviselője volt. Ugyanebben az évben a kormány az Európai Bizottság tagjának jelölte, de az illetékes bizottság összeférhetetlenséget állapított meg, így nem nevezték ki.
Nevét a közelmúltban egy büntetőügyben is említették: tanúként hallgatták meg volt államtitkára, Völner Pál vesztegetési ügyében.
A mostani döntés azért is érdekes, mert jóval a ciklus kezdete előtt született meg, bár jogi akadálya nem volt. A magánegyetemek esetében ugyanis a fenntartó javaslata a meghatározó, így nem kellett megvárni az esetleges kormányváltást vagy új miniszteri kinevezést sem.
Novemberben a Károli hallgatói is felkérdezhetik a minisztert.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.