Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.
Túl szigorúnak tartja a felsőoktatási felvételihez 2020-tól kötelező nyelvvizsgát Aáry-Tamás Lajos mondta el az InfoRádióban.
"Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen. A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta, de hozzátette, a meghallgatásán épp arról beszéltek, hogy mit tud tenni a törvényhozás, hogyan lehet a kormányzattal párbeszédet folytatni, hogy módosítást lehessen elérni az ügyben.
"Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett, és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|