Hogyan kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok?
Szeretnétek egyetemen vagy főiskolán tanulni, de nem úgy sikerült az érettségi, ahogyan szerettétek volna, ezért nem éritek el a minimumponthatárt? Mégis szeretnétek évkihagyás nélkül folytatni a tanulást? Mutatjuk, hogy milyen lehetőségeitek vannak.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.
Mit tehettek, ha szeretnétek továbbtanulni, de a középiskolai jegyeitek és az érettségi eredményeitek miatt 280-nál kevesebb pontot szereztetek? Választhattok a felsőoktatási szakképzések közül, amelyeknél a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mindössze 240.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
Egyetemek és főiskolák által indított kétéves, gyakorlatorientált képzés, amelynek a végén diplomát nem, de oklevelet szerezhettek, és könnyebben tanulhattok tovább a megfelelő alapszakokon.
A felsőoktatási szakképzés - amely 2013-ban a felsőfokú szakképzést váltotta - jó választás azok számára, akik kevés ponttal vágnak neki a felvételinek, mégis szeretnének évkihagyás nélkül továbbtanulni, a pontszámítási szabályok ugyanis jóval lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon. A jelentkezők háromféleképpen számolhatják ki pontszámukat: megduplázhatják a tanulmányi pontokat, összeadhatják a tanulmányi és az érettségi pontokat vagy megduplázhatják az érettségi pontokat. Akármelyik verziót választják, a végeredményhez kell hozzáadniuk az esetleges többletpontokat.
Ahogy már említettük, a minimumponthatárt 240-nél húzták meg, ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).
A felsőoktatási szakképzéseken egyébként nem írják elő az emelt szintű érettségit (ami egyre több alap- és osztatlan szakon alapfeltétel), és mivel felsőoktatási intézmények azt sem határozták meg, hogy milyen tárgyakból kérnek érettségit, a két legjobb érettségi eredményeteket veszik figyelembe.
A keresztféléves felvételin is lehet jelentkezni?
Igen, több felsőoktatási intézmény hirdetett felsőoktatási szakképzéseket. A ponthatárokat a keresztféléves felvételin várhatóan 2018. január 24-én hozzák nyilvánosságra.
Milyen képzések közül válogathattok?
A keresztféléves felvételin többek között pénzügy-számvitel, gazdaságinformatikus, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzések közül választhattok.
Miért érdemes felsőoktatási szakképzésre jelentkezni?
Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után. Emellett a képzés ideje alatt megkapjátok a diákkedvezményeket is, hiszen hallgatói jogviszonyotok lesz, akárcsak az alap- vagy osztatlan szakokon tanulóknak.
Előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzési szakjára szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.
- jeles záróvizsga alapján 32 többletpontot,
- jó záróvizsga alapján 20 többletpontot,
- közepes záróvizsga alapján 10 többletpontot.
Ezekkel a pluszpontokkal akár el is érhetitek az alapszakos ponthatárt, és ott folytathatjátok a tanulmányaitokat.
A felsőoktatási szakképzés arra is jó lehetőség, hogy az ott szerzett tudással (és persze az otthoni tanulással) felkészülhessetek az érettségire. Például - emeli ki a Zsigmond Király Egyetem felvételi oldalán - ha valaki jelentkezik pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzésre, segítséget kap ahhoz, hogy például közgazdaságtanból érettségizhessen, ezzel is növelve felvételi pontjait. Így két év múlva sokkal magasabb pontszámmal vág majd a felvételinek, ez jó megoldás, ha például emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás vagy pénzügy és számvitel alapszakon tanulna tovább.
A felsőoktatási szakképzés elvégzése után több lehetőségetek is van:
- a megszerzett képesítéssel elkezdhettek dolgozni,
- jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre is.
A felsőfokú szakképzésben teljesített tárgyak – a felsőoktatási intézmények döntése alapján – az alap- vagy osztatlan képzésen 30–90 közötti kreditértékben beszámíthatók, ezzel is lerövidíthetitek alapszakos tanulmányaitokat.
