2015-ös felvételi: megvan, hányan kerülhetnek be a Semmelweis Egyetemre

Elindult a 2015-ös felvételi eljárás, megnéztük, hány hallgatót vehet fel a Semmelweis Egyetem a szeptemberben induló képzéseire.

  • Eduline
Túry Gergely

Az egyetemek és főiskolák azokat veszik fel, akik elérik a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba.

A Semmelweis Egyetem a 2015-ös felvételi eljárásban nappali képzésre összesen 1372 hallgatót vehet fel, esti és levelező képzésre 1304 főt, távoktatási munkarendben nem indítanak szakokat. A táblázatban szereplő kapacitásszám magában foglalja az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyekre felvehető hallgatók létszámát.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

bölcsészettudomány

0

97

orvos- és egészségtudomány

1372

1054

társadalomtudomány

0

153

Összesen

1372

1304

Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön megtaláljátok az ösztöndíjas és az önköltséges képzések kapacitásszámait, a többi képzési szinten összesített számok szerepelnek. A 2015-ös felvételi eljárásról szóló cikkeinket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.