Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

„Vannak olyan témák, amelyek szinte minden évben előkerülnek a töriérettségin. Ilyen például a holokauszt, ráadásul 2014 a holokauszt emlékéve” – mondja Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítőjének oktatója szerint vannak olyan témapárok, amelyek közül az egyik biztosan bekerül a feladatsorba. „Vagy Róma, vagy a görögök. Vagy valamelyik Árpád-házi, vagy valamelyik vegyesházi király. Vagy a francia forradalom, vagy az angol ipari forradalom. Vagy 1848/49, vagy 1956” – sorolja.

Mozsolics Péter szerint a típusfeladatokat is érdemes begyakorolni – minden évben van képfelismerés, térképes feladat, szövegkiegészítés, különböző tények párosítása. „A relációanalízis például rendszeresen kifog a diákokon. Itt az a feladat, hogy a mondatrészekről el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak. Ilyen feladattípust általában a gazdasági témáknál szoktak használni” – mondja.

Hol lehet a legtöbb pontot veszíteni?

A középszinten érettségizőknek a feladatsor második felében szereplő nyolc esszéfeladat közül hármat kell kiválasztaniuk. Egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két problémamegoldó feladat közül, egyet a magyar történelemre vonatkozó rövid feladatok közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladatok közül, a két magyar történelmi feladat azonban nem vonatkozhat ugyanarra a történelmi korszakra. A Studium Generale oktatója szerint gyakran előfordul, hogy a vizsgázók nem a megadott szabályok alapján választják ki a feladatokat, vagy nem elég alaposan olvassák el a feladatok utasításait, és a kiválasztott korszakot nem a leírt szempontok alapján elemzik.

„Fontos, hogy mindent el kell helyezni térben és időben, ha ezt az esszé elején nem teszik meg a diákok, nagyon sok pontot veszíthetnek. Akkor is pontlevonás jár, ha a szaknyelvet, a történelmi szakkifejezéseket nem használják” – mondja, hozzátéve: a megadott forrásokat mindig alkalmazni kell, ezért is pontok járnak. „Ha egy esszét az utasítás szerint a megadott forrás és a saját tudás alapján kell megírni, mindenképpen fel kell dolgozni a forrást, akkor is, ha a vizsgázó az egész témát fejből tudja. Egy hosszú esszénél a források megfelelő alkalmazása nyolc pontot ér. Külön pontozási szempont az eseményeket alakító tényezők feltárása, vagyis ki kell fejteni a háttérben húzódó eseményeket” – teszi hozzá Mozsolics Péter.

Mivel az érettségin a szöveg megszerkesztettségéért és a nyelvhelyességért maximum nyolc pontot kapnak a diákok, érdemes arra is odafigyelni, hogy az esszét jól építsék fel – legyen bevezetés, tárgyalás és befejezés.