Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Több ezer diákot veszítettek a magyar egyetemek: a legjobbak mennek külföldre

11

Többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat.

Bécsi Egyetem
A Bécsi Egyetem. A magyar diákok egyik legkedveltebb célpontja
Forrás: Filep István

„Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százalék jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így" – mondta az eduline-nak Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának igazgatója, aki szerint a diákok ügyesen taktikáznak: első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az igazgató szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.

hirdetés
hirdetés

„Az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre, ez nagyjából megfelel a tavalyi aránynak. Korábban évente körülbelül négy-öt diák döntött így” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe – igaz, ezt az érettségi bizonyítványt száznegyvenegy országban ismerik el, az Oxford és a Harvard például felvételiként fogadja el.

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a diák döntésében a népszerű, például jogi és gazdasági szakokon megszabott szigorú feltételek – tizenhat népszerű szakon rendkívül magas ponthatárokat határozott meg az erőforrás-minisztérium – és a hallgatói szerződések rendszerének bebetonozása is szerepet játszik. A legtöbben így gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek olyan művészeti szakokra, amilyeneket hazai egyetemek egyelőre nem indítanak.

Hova tűntek a felvételizők?
Egyre kevesebben felvételiznek a magyar egyetemekre és főiskolákra: míg 2011-ben ég 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, a friss adatok szerint a 2013-as felvételinek pedig mindössze 95 ezer diák futott neki. Az érettségizők száma nem esett vissza ilyen mértékben: míg 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból.

Úgy tűnik, a vidéki gimnáziumokat még nem érte el a „kivándorlási hullám”, legalábbis a középiskolai rangsorokban rendre kiemelkedő eredményt elérő győri Révai Miklós Gimnáziumban és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban még nem érzékelik, hogy több diák készülne külföldi egyetemre. „Lehetséges, hogy jövőre már többen választják más országok felsőoktatási intézményeit, szeptembertől ugyanis elindítjuk a nemzetköziérettségi-programot” – mondta az eduline-nak Szilágyi Szabolcs, a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója.

Több országban már ingyen tanulhatnak

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.

Az utóbbi években az osztrák egyetemekre is egyre több magyar érettségiző pályázik, ott ugyanis gyakorlatilag ingyen, 17 euróért tanulhatnak, a felsőoktatási intézmények elfogadják a magyarországi érettségit, nincsen hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével még felvételizni sem kell. Igaz, az első vizsgaidőszakban a rosszul teljesítőket kiszórják, ezért csak biztos németnyelv-tudással érdemes nekivágni.

Németország is népszerű célpont, elsősorban azok a tartományok, ahol ingyenes a felsőoktatást – legutóbb például Bajorországban törölték el a tandíjat. A berlini egyetemeken sincs tandíj, viszont 270 euró a beiratkozási díj, és majdnem minden alapszakon alapfeltétel a németnyelv-tudás.

Az ingyenes vagy majdnem ingyenes képzés egyre több magyar diákot vonz, ez több gimnáziumigazgató szerint a német nyelvi kurzusokra jelentkezők számában is látszik, míg az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai közül sokan már az első, nyelvi évet is külföldön töltik. „Idén olyan sokan jelentkeztek németre, hogy a kilencedikeseknek két csoportot is indítottunk” – mondta a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.

A legjobb diákokat veszíti el a magyar felsőoktatás

„Több tanulónk már az itthoni jelentkezési határidő előtt ösztöndíjas helyet szerzett a Harvardon vagy a Cambridge-en” – tette hozzá Szabó Katalin, a Fazekas-gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a külföldi egyetemek egyre gyakrabban keresnek meg tehetséges diákokat, akiket diákolimpiákon, nemzetközi versenyeken választanak ki.

A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban többször tartottak már tájékoztatót különböző felsőoktatási intézmények. „Voltak nálunk például Dániából, de legutóbb egy erdélyi egyetem keresett meg minket” – mondta Szilágyi Szabolcs igazgató. A gimnáziumok felkészültek az új helyzetre. A tanárok már nemcsak az itthoni felvételi szabályainak változását figyelik, a külföldi rendszert is megismerték – segítenek a jelentkezési lap kitöltésében, a motivációs levelek és önéletrajzok megírásában.

(x)

Hogyan lehetsz egyetemista, ha nincs 280 pontod?

A Metropolitan Egyetem lehetőséget kínál számodra, hogy ősztől Te is diplomát adó képzésben tanulhass. Akkor is, ha nincs 280 pontod. Tudj meg többet!  Tovább »

Hozzászólások (11) , melyek közül a legfrissebbek:

Lohozozi

Küldjük ezt a dalt azoknak, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják Magyarországot, küldjük azoknak, akik éppen ezt fontolgatják... és küldjük Mindenkinek, aki úgy döntött, hogy marad...

http://www.youtube.com/watch?v=Kdi6VlqHpE0

szeretlek hazám

itt vagyok és csak ennyire tellett
hogy megvalljam néked ezt a szerelmet
szeretlek hazám de nagyon félek
hogy nem láthatlak már többé téged

mindig a hátsó sorokban álltam
lesütött szemmel a félhomályban
ismerős volt a dallam az illat
éreztem mindig hogy velem vagy

most valami történik amit nem értek
egymásnak esnek ifjak vének
a torz tükörben képed gyalázzák
bújj a szívembe kicsinyke ország

elviszlek én elviszlek messze
szívemben őrizlek idegenbe'
ismerős lesz a dallam az illat
úgy érzem mindig hogy velem vagy

Loho

Edo01

Nyelvtudás nélkül ma már nem lehet meglenni. Egy vidéki gimnáziumba jártam, a tanulásnak és a kitatásomnak köszönhetem, hogy két nyelvből is sikerült nyelvvizsgáznom érettségiig.
Nem támogatnak gazdag szülők, sőt már a válság előtt csődbe mentünk. Ennek ellenére nem másban keressük a hibát és adjuk fel, hanem mindig újrapróbálkozunk.
Idén én is beadtam és felvételt nyertem angliai egyetemre, amelyet ottani hitelből fogok finanszírozni. Nem kergetett el Magyarországról senki, egyszerűen ilyen szakot nem oktatnak itthon, és nem beszélve arról, hogy a hitel és munkavállalási körülmények sokkal jobbak.
Legtöbben csak sárral tudják dobálni azt, aki erőn felül, de szeretne valamit önerőből elérni. Tisztelet a kivételnek.

Moricz Bianka

Csendben megjegyezném még az ujjal mutogatás előtt, hogy nem csak a gazdag szülők gyerekei mennek külföldre. Sőt. (:

Trollolo

A legtehetségesebbek, mi? Mindjárt elsírom magam. Nyelvtudás plusz gazdag szülők egyenlő tehetség? Azért egy-két matektanárt is meg kéne kérdezni minderről, de nektek médiaszakosoknak (HVG) kár ezt magyarázni.

_Peti1462

Bernát Ádám es Berzétey Klára hozzaszolasara reagalva:
nyelvtudás: igen, feltetlenül kell. Külföld elött mindenkeppen nekiülni.
Elszántság: mindegy melyik orszag, erre is szükseg van mindenkepp.
Ssaládi anyagi háttér: En nem kaptam semmifele segitseget otthonrol, mivel nem volt miböl. Elsö par honapra lehet nyugodtan hitelt felvenni, utana nagyon egyszerüen lehet jol fizetö diakmunkat talalni. (Nemetorszagban 10€/h körül, tevekenysegtol függöen.) Aztan abbol tudtam finanszirozni mindent, pedig anno nekem meg 700€/felev tandijam is volt.
Megélhetés,enni-innivalo: Attol függöen hol vasarol az ember, olcsobb mint Mo-n.
Kollégium: joval dragabb, mint Mo-n, de a diakmunkabol kifutja azt is.
"Nem elég okosnak lenni, igenis ugyanúgy sőt netán jobban kell a család anyagi támogatása": Mint mondtam, engem nem tamogatott a csalad, megis elvegeztem a nemet egyetemet. Kiemelkedöen "okos" sem vagyok, 4.2 körüli volt az erettsegi atlagom.

Tapasztalva mondom, hogy nem kell felni a "külföldtöl"... eleinte külföld az csak, aztan ugy hozzaszokik az ember, mintha otthon lenne. Legfontosabb, hogy a nyelvet meg otthon jol meg kell tanulni (erettsegi utan tanar nelkül is nagyon jol fel lehet javitani, ha nem uj nyelvet tanulunk, nem kell mar feltetlenül tanar hogy fejlödjünk.)
Hitelt felvenni: a kezdetekre nyugodtan, aztan egyszerüen visszafizethetö, mivel a munkanelküliseg nagyon alacsony, a fizetesek magasak. (Nemetorszagrol tudok csak beszelni.)
Udv

Kiss Tiborné Katika

Az 1984. évi 27. törvényerejű rendelet alapján Ausztria elfogadja a magyarországon kiadott régi érettségi bizonyítványokat a felsőoktatásban tovább tanulásra. Magyarországon az Oktatási Hivatal, és az EMMI elutasítja a felvételizőket azzal, hogy ha a bizonyítvány fejlécére az van írva, hogy "képesítő", nem tanulhat a magyarországi felsőoktatásban, hiába van beleírva, az a jog, hogy felsőoktatásban felvételi jelentkezésre jogosít. A szakmai tantárgyakból letett érettségi eredményeket úgy tekintik, mintha megbuktak volna. Az 1993-as négyes közgazdaságtan érettségi "nulla" pontot ér.

Szőllősy-Sebestyén András

Lehet, hogy kevesen, de nyilván a legtehetségesebbek mennek külföldi egyetemekre tanulni. Nem biztos, hogy ez az országnak is rossz, de a magyar egyetemeknek biztosan.

Szőllősy-Sebestyén András

Ennyit a hazai felsőoktatás versenyképességének javulásáról. Ez természetesen várható volt: Az agyleszívás korhatára csak lejjebb száll a felsőoktatás tönkretételével.

Bernát Ádám

Megkérdeztek néhány pesti elit gimnáziumot erről, ott lehet előfordul ilyesmi, de ezzel nem megyünk sokra.
Kevés olyan szerencsés van azért aki ezt meg tudja tenni, gondolok itt a nyelvtudás, elszántság, és a családi anyagi háttér hiányára... Valójában nagyon kevés százaléka a diákoknak tud kimenni ténylegesen.. a nagy részük érettségikor azt se tudja mit akar...

Bankai

Remélem, ha felnő, az én gyermekem is a kint ingyenesen tanulók között lehet majd.
Szeretném, ha neki már jobb lenne, mint nekünk.

Közeli rokonom már Amerikában van. A kisebbik gyerek már USA állampolgár, jelenleg Kanadában élnek.
A két gyerek még beszél magyarul, azonban olvasni, írni már csak angolul tudnak. Ők már soha nem fognak hazajönni. Magyarországnak annyi.

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X