szerző:
Eduline

Évről évre bonyolult matematikai algoritmussal számítják ki a felvételi ponthatárokat – bár pontosan senki nem tudja megjósolni, melyik szakra hány ponttal lehet majd bejutni, a jelentkezők számán, az államilag finanszírozott hallgatói létszámkereten és a felvételizők érettségi jegyein sok múlik. Egy már most biztos: a legnépszerűbb alap- és mesterképzésekhez idén is jóval négyszáz fölötti pontszám kell.

Délután négykor kezdődik a Millenárison a Pont Ott Parti - mi is kint leszünk, folyamatosan beszámolunk a legfontosabb tudnivalókról, legérdekesebb programokról és a ponthatárokról! Keresd a legfrissebb információkat az eduline-on!

Az idei felvételi ponthatárok teljes listáját itt tudod megnézni.

A számítógépes rendszer – a felvételi összpontszám alapján – szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis a legtöbb pontot elért felvételizőtől kiindulva besorolja őket az első helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe és képzésre. Ha az egyetem vagy főiskola adott alap- vagy mesterszakán már beteltek az államilag finanszírozott hallgatói helyek, a többieket már a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Ez azt jelenti, hogy ha például a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapképzésére utolsóként bejutó diák összpontszáma 462, akkor itt húzzák meg a ponthatárt.

Ez a folyamat egészen addig folytatódik, amíg az adott képzési területen az elsőévesek száma el nem éri a kormány által évente meghatározott létszámkeretet. Idén valószínűleg komoly verseny lesz az államilag finanszírozott helyekért, a 2010-es 56 ezres létszámot ugyanis 53 ezerre csökkentették. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak majd be.

Ilyen volt a 2010-es Pont Ott Parti. Az idei ponthatárhúzásról minden infót megtalálsz az eduline-on
©

A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak 2011 szeptemberétől.

A matematikai algoritmuson alapuló szoftver alapjait több mint tizenöt éve fejlesztették ki magyar szakemberek. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. A ponthatárok megállapítását az Oktatási Hivatal és az oktatásért felelős minisztérium készíti elő, az informatikai rendszert pedig az Educatio Nonprofit Kft. működteti.

Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. A kormányhatározat szerint a felsőoktatási intézmények kétoldalú egyezmények alapján képzési területenként legfeljebb öt százalékkal léphetik túl a keretszámokat - erre azonban csak akkor van lehetőségük, ha az elsőévesek összlétszáma nem változik. Hol várhatóak idén a legmagasabb ponthatárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Meg lehet-e jósolni a ponthatárokat?

Pontosan persze senki nem tudja előre megmondani, hogy szabad bölcsészet, gazdálkodási és menedzsment vagy éppen általános orvosi szakon hol húzzák majd meg a határt, a jelentkezők számából és az államilag finanszírozott hallgatói létszámból azonban következtetni lehet arra, hogy magasak lesznek-e a ponthatárok.

A 10 legnépszerűbb alapszak és osztatlan képzés a 2011-es felvételin

1. Gazdálkodási és menedzsment - 13 514 jelentkező
2. Turizmus és vendéglátás - 8328 jelentkező
3. Pénzügy és számvitel - 7137 jelentkező
4. Kereskedelem és marketing - 7080 jelentkező
5. Mérnök informatikus - 6887 jelentkező
6. Gépészmérnök - 6742 jelentkező
7. Kommunikáció és médiatudomány - 6462 jelentkező
8. Jogász - 6328 jelentkező
9. Andragógia - 5456 jelentkező
10. Nemzetközi gazdálkodás - 5275 jelentkező

A legfontosabb tényező az adott szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye – ha egy képzésre zömében olyan diákok jelentkeznek, akik kitűnőre érettségiztek és nyelvvizsgájuk is van, ott nagy valószínűséggel bőven 400 fölötti pontszám kell majd a bekerüléshez.  Idén a többletpontok számítási szabályainak változása is módosíthat a tendenciákon: kevesebb pluszpont jár a nyelvvizsgáért, a hátrányos helyzetért, az OKTV-n, valamint más tanulmányi és sportversenyeken elért eredményért, így elképzelhető, hogy egy-két ponttal mindenhol alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, mint 2010-ben. Hogyan számolják a felvételi pontszámokat 2011-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Mit kell tenned a ponthatárok kihirdetése után?

Ha megvannak a ponthatárok, az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek üzenetet küld arról, hogy az egyes szakokon – a különböző feltételek, alkalmassági vizsgák és speciális felvételi szabályok alapján – hány pontot ért el, és ez elég-e ahhoz, hogy az adott képzésen szeptemberben megkezdhesse a tanulmányait.

Idén sem változott az az alapszabály, hogy minden diákot csak egy felsőoktatási intézménybe lehet felvenni – ha az összpontszámod alapján mindegyik megjelölt szakra bejutottál, csak oda iratkozhatsz be, amely a jelentkezési lapon az első helyen szerepel. A hivatalos felvételi határozatot, a beiratkozásról, a gólyatáborról és a kollégiumi helyekről szóló tájékoztatót már nem az Oktatási Hivatal, hanem az egyetem vagy főiskola küldi el postán és e-mailben.

Szabó Fruzsina
eduline