Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Hétfőn megkezdődött a középszintű szóbeli érettségi, a június 28-ig tartó időszakban összesen 350 ezer vizsgát szerveznek a középiskolák. Itt találjátok az eduline olvasóinak kidolgozott tételeit angolból, földrajzból és történelemből.
A középszintű érettségi szóbeliket június 14. és 28. között tartják a középiskolák, a végzős diákokat több mint 3800 bizottság vizsgáztatja.
Töriérettségi: 60 százalék magyar, 40 százalék egyetemes történelem
A középszintű töriérettségi témaköreit a vizsgát szervező középiskolák állítják össze, a tételsornak 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmi témákat, legalább 50 százalékban pedig a 19. és 20. századi történelemhez kapcsolódó kérdéseket kell tartalmaznia. A középiskolák legfeljebb húsz-huszonöt tételt határozhatnak meg, témakörönként maximum hármat-négyet, ezeknek a pontos címét azonban csak a szóbelin ismerhetik meg a vizsgázók, az intézményeknek csak a résztémákat kell nyilvánosságra hozniuk.
Földrajzérettségi: a többség a középszintet választotta
Földrajzból több mint 16 ezren érettségiznek középszinten: húsz tétel közül húzhatnak, mindegyik két részből - egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi - áll. Több tételhez ábra, fénykép vagy más szemléltetőeszköz tartozik, sőt középiskolai földrajzi atlaszt is lehet használni, a vizsgázóknak körülbelül húsz-harminc percük van a vázlat megírására, amelyet a felelet befejezése után oda kell adniuk a bizottságnak.
Mindkét tételrészre legfeljebb 25-25 pontot kaphatnak a diákok: 20-20 pontot ér a természetföldrajzi és társadalomtudományi tudás, két pontot a vázlat és a felelet felépítése, három pontot pedig a szaknyelv és a térkép használata. Póttételt csak az húzhat, aki ötnél kevesebb pontot szerez a szóbelin, a második felelet értékelésénél azonban felezni kell a pontokat, vagyis még egy tökéletes vázlatért és kiselőadásért is legfeljebb huszonöt pontot lehet kapni.
Minden érettségizőnek egy-egy feladatlapot kell húznia, amely összesen három feladatot tartalmaz: egy szituációs játékot, valamint két témát, amelyek közül egyet kell választani. Fontos, hogy a vizsgáztató tanár a bevezető kérdéseket még nem értékelheti. Először „a mindennapi élet helyzeteihez hasonló szituációt” kell eljátszani, a kihúzott feladatlapon a konkrét szituáció mellett néhány szavas szöveg, egyszerű kép, rajz vagy ábra is lehet. Ezután következik az önálló témakifejtés: a diákoknak egy adott témával kapcsolatban kell összefüggően beszélniük gondolataikról és véleményülről.