Ezek a végzősök nem kérnek virágot a ballagásra, inkább fogyatékossággal élő fiatalokon segítenek

Eddig huszonhét középiskola végzősei csatlakoztak az idei KézenFogva Ballagunk akcióhoz – a diákok arra kérik családtagjakat és barátaikat, hogy egy-egy virágszál vagy csokor árát jótékony célra fordítsák. Tavaly hárommillió forintot gyűlt össze, ebből az összegből fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű fiataloknak segített megfelelő munkahelyet találni a kezdeményezést elindító alapítvány.

  • Tóth Alexandra

2016-ban még csak két középiskola – a Városmajori Gimnázium és a Gödöllői Református Líceum – vett részt a KézenFogva Ballagunk kezdeményezésben, a programot az első évben a diákok és az alapítvány munkatársainak közös felvetései, a ballagók ötletei, javaslatai formálták. Az akciónak nevet is kölcsönző KézenFogva Alapítványnál már korábban gondolkodtak azon, hogy szeretnének indítani egy adománygyűjtő akciót, de ehhez a középiskolások nyitottsága is kellett. „Két szál szerencsés találkozása a KézenFogva Ballagunk program” – mondta az Eduline-nak Pordán Ákos, az alapítvány ügyvezetője. 

„A kezdeményezés azért lett sikeres, mert nem kértük, hogy bárki többet költsön, mint amennyit egyébként is virágokra, ajándékokra szánt. A szülők, rokonok, ismerősök a meg nem vásárolt virágok árával támogatják a fogyatékos fiatalokat a www.kezenfogvaballagunk.hu adományozói felületen keresztül” – tette hozzá.

Az alapítvány 1993 óta működik, munkájukkal a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait szeretnék megkönnyíteni, a fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak több családsegítő programot és szolgáltatást kínálnak – például jogsegélyszolgálatot, családterápiát, információs szolgáltatást (Infobázist), amelynek a segítségével egymásra tudnak találni egy adott térségben élő családok és a szolgáltató szervezetek.

Szemléletformáló programokat – kamionos roadshow-kat, osztályfőnöki órákat – is szerveznek, a KézenFogva Ballagunk adományaiból pedig olyan felkészítő tréningeket finanszíroznak, amelyekkel a fogyatékossággal élő fiatalok munkába állását segítik.

Van, ahol már hagyomány, hogy "kézenfogva ballagnak"

Több intézményben már-már hagyomány, hogy a végzősök „kézenfogva ballagnak” – az alapítvány ezeket a középiskolákat minden évben felkeresi, ha tehetik, személyesen mennek el egy-egy osztályfőnöki órára, így találkoznak a végzősökkel. Bármelyik iskola csatlakozhat az akcióhoz, az alapítványnál minden újonnan bekapcsolódó intézménynek örülnek.

„Többnyire osztályszinten döntenek a csatlakozásról a ballagók, de idén is van olyan ballagó diák, aki önállóan keresett meg minket, mert a nővére két évvel korábban kézenfogva ballagott, ő már akkor elhatározta, hogy ő is így ballag, amikor elérkezik az idő. Tehát arra is van példa és lehetőség, hogy egyénileg csatlakozzon egy-egy diák” – mondta Pordán Ákos.

Ebben az évben is bámulatos felajánlást tesznek a ballagó középiskolások

Eddig tizenhárom középiskola csatlakozott a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a végzősök azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagásukra ne vigyenek virágot, ajándékot vagy plüssállatokat, az arra szánt összeget inkább jótékony célra fordítsák, támogassák a megváltozott munkaképességű embereket támogató Kézenfogva Alapítványt.

A diákok a pénzadományokon túl is tudják segíteni a szervezet működését. Vannak olyan volt középiskolások, akik még mindig visszajárnak osztályfőnöki órát tartani a programról az éppen végzős osztályoknak. Az alapítvány társadalmi érzékenyítő programjaiba is bekapcsolódhatnak a fiatalok, „és mindenki segíthet az elfogadással, segítségnyújtással”.

Hárommillió forintot gyűjtöttek a ballagók

Tavaly valamivel több mint hárommillió forintnyi adomány gyűlt össze, ebből a támogatásból egy iskolai osztálynyi - fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű - fiatalnak tudott megfelelő munkahelyet találni az alapítvány.

„Tavaly tavasszal, pont a ballagások környékén jelentkezett például egy autista fiatal ikerpár, akik számára a szülők lebetegedése miatt lett sürgős a megfelelő munkahely megtalálása. Az elméleti képzést követően gyorsan megtaláltuk nekik a megfelelő gyakorlati helyet egy étteremben, ahol sikerült a mentorprogram segítségével beilleszkedniük, elfogadták őket az ott dolgozó kollégák. Mindezt a beérkezett adományokból tudtuk finanszírozni” – mesélte Pordán Ákos, kiemelve: a fogyatékossággal élő fiataloknak a munkahely sokkal többet jelent, mint pénzszerzési lehetőséget, „emberi kapcsolatokról, egy közösséghez való tartozásról és az önálló élet lehetőségéről is szól a program”. 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.