Nem csak az iskolai végzettség dönti el, kiből mi lesz, de azért érdemes megnézni, a leggazdagabb magyarok mit tanultak annak idején.
Idén is megjelentette Magyarország száz leggazdagabb emberének listáját a Napi Gazdaság. A legtöbb milliárdos egykor közgazdász- vagy mérnökhallgatóként tervezte a jövőt, jó néhányan pedagógusként vagy vendéglátósként csinálták meg a szerencséjüket. Sőt, olyan milliárdos is van a listán, aki soha nem szerzett diplomát.
A Forbes idén márciusban is közzétette a világ leggazdagabb embereinek listáját: az első öt helyen szereplő milliárdosok közül hárman a legjobb amerikai és franciaországi egyetemeken szereztek diplomát, de van olyan cégtulajdonos is, aki félbehagyta tanulmányait, később mégis díszdoktor lett.
Milyen szempontok alapján rangsorolhat az iskola a beiskolázásnál? Mikor hívhatják be a jelentkezőt szóbelizni és milyen adatokat kérhetnek ilyenkor tőle? Meddig kell mindenkit értesíteni a felvételi eljárás eredményéről? A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete néhány gyakran előforduló szabálytalanságra próbálja felhívni a figyelmet.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
Miközben az oktatási minisztérium éppen az esélyegyenlőség megteremtésének céljából szüntette meg a hat és nyolc osztályos középiskolákba jelentkezés során a szóbeli vizsgákat, és a négy- és ötéves középiskolákba való felvételi kapcsán is korlátozott mértékben vehető figyelembe a szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítmény, a Népszabadság keddi száma visszaélésekről számol be: egyes intézmények a szülők iskolai végzettségéről, a diákok családi hátteréről érdeklődnek.
