Mi a jó választás? Ilyen végzettséget szereztek a leggazdagabb magyarok

Nem csak az iskolai végzettség dönti el, kiből mi lesz, de azért érdemes megnézni, a leggazdagabb magyarok mit tanultak annak idején.

  • Eduline
Túry Gergely

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója már évek óta a leggazdagabb magyarnak számít. Közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte. Vagyonát ma 200 milliárd forint körülire taksálják.

Bige László jelenlegi vagyona 175 milliárd forint körüli. A későbbi milliárdos még Kolozsváron diplomázott gyógyszervegyészként, ám később Magyarországon kereskedelemmel is foglalkozott.

 

Jól választottál? Ennyit lehet keresni a legnépszerűbb szakok elvégzése után

Demján Sándor a harmadik leggazdagabb magyar, ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett. A rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd a Skála Áruházlánc vezérigazgatója, később a Magyar Hitelbank elnöke lett. A TriGránit fejlesztési Zrt.-t 1996-ban alapította.

Az ország negyedik legvagyonosabb embere, Széles Gábor villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.